vav vizsgaAz Ősi Sárrét Vadásztársaság adott otthont a megyei Vadászati Alkalmassági Vizsgának. Maróti Béla, a vizsgabizottság elnöke szerint a vadásztársadalom korábban nagyobb jelentőséget tulajdonított a kutyák szerepének.

Évről évre kevesebben jelennek meg a VAV-vizsgán, és számos négylábúval úgy dolgoznak a társasvadászatokon, hogy azok nem rendelkeznek a szükséges papírokkal. Ez pedig számos problémát szülhet…

Hét kutya tett sikeres vadászati alkalmassági vizsgát (VAV) az Ősi Sárrét Vadásztársaság területén június 2-án. Az ebek vizsgáztatása részletesen kidolgozott bírálati rendszer szerint zajlik. A feladatok között van a behívás teljesítése, a vízbedobott kacsa apportírozása vagy az előre elrejtett apróvad felkutatása a mezőn.

– Legnagyobb fájdalmunkra a 11-ből négy kutyát nem tudtunk átengedni a vizsgán. Egyben nem lehet hibázni: azt a kutyát, amelyiket a lövést követő fél percen belül nem tudja behívni a gazdája, nem tekinthetjük alkalmasnak a társas vadászatra. Mindennek ez az alapja. Ha elsőre nem sikerül, kap még egy lehetőséget, de ha másodszorra sem fogad szót, haza kell küldenünk. A legfontosabb tehát, hogy a kutya minden körülmények között behívható legyen – szögezte le Maróti Béla vizsgaelnök, a kynológiai szakbizottság elnöke. Kitért arra is: ma a legtöbb ebtulajdonos megfeledkezik arról, hogy akármennyire is szeretik, kedvencük esetében mégis egy állatról beszélünk. Ha ezt figyelmen kívül hagyjuk, megpróbáljuk emberként kezelni, komoly problémákat idézhetünk elő. Az a kutya ugyanis, amelyiknek mindent megenged gazdája, nagy valószínűséggel odakaphat, haraphat, és éppen akkor leszünk képtelenek megfékezni, amikor erre a legnagyobb szükség lenne. Ráadásul dolgozni is csak akkor fog, ha kedve tartja. – Be kell állítani a kutyát a sorba, márpedig a családban csak az utolsó hely lehet az övé. Ettől még tarthatjuk a lakásban, és biztosíthatjuk számára a legmegfelelőbb körülményeket – mutatott rá az elnök.

– Átlagban ma már sajnos csak két Vadászati Alkalmassági Vizsga van évente a megyében, egyszerűen nincs rá igény, és persze az apróvad is kevesebb – hívta fel a figyelmet Maróti Béla. A szakértő szerint pedig rendkívül fontos ez a képzés. – A VAV-vizsga célja, hogy ne lehessen olyan kutyával részt venni társasvadászaton, amelyik zavarná, tönkretenné társaink vadászatát. Sőt, épp az a dolguk, hogy segítsenek minket. Ki kell mondanunk, hogy sok helyen mégsem veszik komolyan azt az előírást, miszerint kizárólag VAV-vizsgával rendelkező kutyák vehetnek részt a társasvadászatokon. Így komoly változást addig nem érünk el, amíg nem vezetjük be az ellenőrzés – és az esetleges büntetés – gyakorlatát. Szakbizottságként azonban mi erre csak javaslatot tehetünk, tovább nem tudunk lépni az ügyben – ismertette az elnök.

A vizsgán részt vett a Balaton-felvidéki Vadgazdálkodási Tájegység fővadásza is, aki megerősítette: az apróvadvadászat esetében a VAV-vizsga megléte nem egy lehetőség, nem mérlegelés kérdése, hanem törvényi előírás. Surányi Péter úgy fogalmazott, nincs annál rosszabb, ha egy fegyelmezetlen kutya tönkreteszi mások szórakozását. – Sajnos a magyar vadászok még mindig nem veszik elég komolyan az előírásokat, ami tőlünk nyugatabbra teljesen természetes dolog. Persze, sokan azt mondják, ott több pénzt és időt tudnak szánni a kutyákra, de én úgy gondolom: aki arra az elhatározásra jut, hogy vadászkutyát szeretne tartani, annak időt kell szánnia rá, és egyedül vagy szakemberek segítségével kiképezni, majd sikeresen teljesíteni a vizsgát – szögezte le a fővadász. Surányi Péter szintén fontosnak tartja a meglepetésszerű ellenőrzések bevezetését, melyeknek nem a büntetés lenne a célja, hanem a VAV-vizsgára való motiválás. – A konkrét ellenőrzések nélkül sajnos nem várható pozitív változás ezen a területen. Reméljük, ezzel a helyszínnel hagyományt teremtünk, és évről-évre (akár több alkalommal is) rendezhetünk VAV-vizsgát – tette hozzá.

Forrás: OMVK Veszprém
0
0
0
s2smodern
powered by social2s