Az Utánkeresők Baráti Köre részéről ezúttal Szabon Gábor beszámolóját olvashatják:

0
0
0
s2smodern
powered by social2s
Hol is kezdjem? Talán az elején. Reggel 6:30-kor hívott Gergő barátom, hogy egy átvirrasztott éjszaka után, dideregve, egy megtárcsázott búzatarlón rálőtt egy nagy, szürke kanra, jó becsapódást hallott, de a vad vér nélkül beugrott egy napraforgótáblába.

0
0
0
s2smodern
powered by social2s
Augusztus végén rendezték meg alpesi tacskókopók számára a Nemzetközi Nehezített Vércsapa Versenyt az ausztriai Breitenfurt közelében.

0
0
0
s2smodern
powered by social2s
Immár ötéves múltra tekint vissza az egyhetes bentlakásos vadászkutyás tábor, amelyet a nyár első felében rendeznek a Baranya megyei Martonfán.

0
0
0
s2smodern
powered by social2s
Reggeli hívás során, állán érte a lövés az őzbakot, rázta a fejét és befutott egy nádasos, kukoricasávba, nem is mentek utána, úgy döntöttek kutya kell, nem kockáztatnak.

0
0
0
s2smodern
powered by social2s
Az állatvédők gyakran találkoznak a lakosság által rövid láncra kikötött, árnyéktól mentes helyen, megfelelő mennyiségű – friss ivóvíz nélkül tartott kutyákkal.

0
0
0
s2smodern
powered by social2s
Az arcfelismerés öröklött képesség a kutyáknál - mutatták ki az egyesült államokbeli Emory Egyetem kutatói, akik arcfelismerési agyi régiót azonosítottak az ebeknél.

0
0
0
s2smodern
powered by social2s
… avagy a vérebes ott segít, ahol csak tud! Kovács Endre és vérebei úgy tűnik, hogy mindent képesek megkeresni. Gina, a bajor hegyi véreb a sebzett vad felkutatására hivatott. Zulu, a már most is termetes angol véreb, emberi nyomokra specializálódott. Arina, a hannoveri véreb pedig szinte bármilyen nyomot képes követni, jelenleg mentőkutyaként tevékenykedik. Időnként elő is rukkolnak, egy-egy furcsa utánkereséssel. Így mesélt a legutóbbiról Endre.

A tegnapi keresésünk eredménye: 4 db 100kg-os mangalica. Egy közeli tanyából szóltak, hogy dél körül kiszökött négy disznó, átbújtak a kerítés alatt. A gazdák végigjárták a környező erdőket, kukoricást, homokbányát, de nem leletek a nyomaikra. Öt órára értünk ki Arival, bár még akkor is nagyon meleg volt. A kerítésen felakadt szőrcsomókról elindítottam Arit, aki egy-két kört megtéve megindult a kukoricás irányába. Ott ahol puhább volt a talaj, látszódtak is a nyomok néhol. Ezután átvezetett egy erdőbe, ami tele volt szaggal, mert csak több kör után tudtuk folytatni a keresést. A mangalicák bizonyára az avarban turkálgatva, keresgélve össze-vissza kószáltak az erdőben, szanaszét hagyva a sok szagot. Onnan egy homokbányába vitt Ari, majd szőlők mellett haladtunk el.

Közben többször meg kellett állni a hőség miatt pihenni és inni is. A disznók is folyamatosan mozgásban voltak előttünk, de végül egy erdőben utolértük őket, ahol csendben megvártuk az erősítést. Abban az erdőben már valamivel korábban is jártunk, de akkor épp nem voltak ott a „szökevények”. Végül sértetlenül megtaláltuk mind a négy disznót, onnan a hazaterelésükben, már egy puli is besegített.

Forrás: Utánkeresők
0
0
0
s2smodern
powered by social2s