Szeged - Olyan ritkaságot kölcsönzött a Természettudományi Múzeum kizárólag Szegednek – Gaskó Bélának, a Móra-múzeum igazgatóhelyettesének hathatós utánajárására –, amit Pesten sem állítottak ki 22 éve: a magyar agancsok „doyenjét".
A szálkai 22-esnek hívott gímszarvastrófea gazdáját Tolna megyében ejtette el 1891-ben Beinspach János; ez viselte négy évtizeden át a legjobb magyar agancs címet. A különleges kuriózum rendkívül törékeny, úgy kellett csomagolni és szállítani, mint a hímes tojást.

Lőttek a mi környékünkön is rekordot: érmet érdemelt a masszív földeáki őzbaktrófea. A jászkiséri bak ékessége egyedülálló történelmi érdekesség; múltja miatt rehabilitálni kellett. 1975-ben Paul
Rieger lőtte, de a bukaresti vadászati világkiállításon nem előzhette le a román pártvezér vadászzsákmányát. Amikor Ceausescut megfosztották a díjtól, előlépett a német vadász az igazi teljesítménnyel. Magyar államfők is jeleskedtek a vadászmezőkön; Losonczi Pálnak három szarvas-
trófeája is a speciális összeállítás része. Vaddisznó kategóriában szintén világraszóló agyarrekordot mutatnak; az első helyezettet és a negyediket is Magyarországon lőtte egy német, illetve egy spanyol vadász. Megyénk sem marad le az élbolytól: aranyéremmel büszkélkedik egy magyarcsanádi agyarpár. Nem lő tehát bakot vele, aki megnézi a páratlan trófeaválogatást, amelyet a területi vadászkamara és a megyei vadászszövetség jóvoltából szeptember 5-éig mutat be a szegedi vár.

Forrás: Délmagyar / Fotó: Frank Yvette