Az ország egyik legnagyobb kastélyának számító Festetics-kastély az ország leglátogatottabb közgyűjteménye, a balatoni régió ékköve. A 688 millió forint európai uniós támogatással megvalósult beruházás a magyar fejlesztési stratégia iskolapéldája, amelyre büszkék lehetünk. A kastély felújítása, valamint az egyedi látványosságokat bemutató Vadászati Múzeum és a Történelmi Modellvasút–kiállítás kialakítása új fejezetet nyit a balatoni turizmusban. A Festetics-örökség fejlesztése egyszerre valósítja meg az Új Magyarországgal kapcsolatos célkitűzéseket. Fontos kulturális örökségünket újítja meg, a turizmus növekedése révén új gazdaságfejlesztési irányt jelöl ki, munkahelyet teremt, és egész évben látogatókat vonz a Balaton partjára.

A Festetics-kastély fejlesztésére a Helikon Kastélymúzeum Kht. nyújtott be sikeres pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által a Regionális Fejlesztés Operatív Program keretében kiírt Turisztikai vonzerők fejlesztése című pályázatra. A projekt megvalósítására 688 millió forint állt rendelkezésre, amelynek keretében sor került a kastély ősi parkjában álló, a honvédség által épített, de már használaton kívüli épület felújítására, valamint két nívós tárlat, a Vadászati Múzeum és a Történelmi Modellvasút-kiállítás kialakítására. A megbízott Közreműködő Szervezet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság volt.

A keszthelyi Festetics-kastély, amely immár teljes egészében felújított és látogatható, az ország három legnagyobb kastélyának egyike. A kastély ősi parkjában álló, most megszépült és felavatandó ház még az ötvenes évek elején készült, és a hírszerzés dunántúli központjaként szolgált. Az épület környezetéhez illő hasznosítására a Helikon Kastélymúzeum Kht. nyújtott be pályázatot az Európai Unió által társfinanszírozott Regionális Fejlesztés Operatív Program 1.1 Turisztikai vonzerők fejlesztése című pályázati felhívásra. A pályázat támogatásáról 2005 júniusában született döntés. A kastély felújítására és a múzeumok kialakítására 688 millió forint állt rendelkezésre. 2007. augusztusában a fejlesztés sikeresen befejeződött. A megbízott Közreműködő Szervezet a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság volt.

A projekt keretében megvalósult fejlesztéseknek köszönhetően a Festetics-kastély ősparkjában Vadászati Múzeum és Történelmi Modellvasút-kiállítás várja a hazai látogatókat és a turistákat a világ minden részéről! Az itt található gyűjtemény Európai mércével nézve is páratlan, és ennek „tálalása” is első osztályú – a belsőépítészeti illetve kiállítás-technikai megoldások a legkorszerűbb és egyben legautentikusabb módon tárják az érdeklődők elé a rendkívüli darabokat. Emellett ez az első olyan létesítmény is, amely a történelmi kastélyparktól leszakított, évtizedeken át katonai laktanyaként használt részt visszakapcsolja az eredeti egységbe.

Vadászati Múzeum

Az összesen 1200 m2 összterületű, vadásztrófeákat felvonultató múzeumi részt végigjárva térbeli hatású falak közt, életszerűvé varázsolt környezetben ismerkedhet meg a látogató az őserdei, szavannai és egyéb különleges természetes élőhelyek atmoszférájával. Öt földrész közel kétszáz állatfaja, 430 trófeája és 120 kitömött állata mellett ritka és értékes, kuriózumnak számító vadászfegyverek is szerepelnek a kiállítás anyagában.

Bár az intézmény trófeagyűjteménye eddig is messze földön híres – és ennek megfelelően látogatott – volt, a bővülés méreteit tekintve most már valóban grandiózus tárlatról lehet beszélni.

A másfél hektáros megújított parkkal körülvett épület méltó helyet biztosít a vadászati értékeknek, a vendégek számára pedig önmagában is emlékezetes látványt, maradandó élményt jelent majd. A tárlat különlegességét részben az adja, hogy a termekben számos faj egyedei állnak az életszerűen kialakított környezetükben – az ember olykor össze is rezzen: szinte életre kelnek a ragadozók.

Az érdeklődőket, köztük fiatalokat és iskolásokat is váró bemutató oktatási célokat is szolgál. A múzeumban mindenkinek módja nyílik megismerni a létező, nem egy esetben kihalás szélén álló állatfajokat. A kiállított fajok között igazi ritkaságok vannak, például óriásdisznó, törpeantilop és persze számos oroszlán, medve, sőt, egy közel három méter magas hófehér jegesmedve is!

A gyűjtemény napjaink és a múlt nagynevű vadászai által biztosított vadanyagból építkezik. Windischgrätz, Ferenc József, Széchenyi Zsigmond, Kittenberger Kálmán, Szederjei Ákos, Dózsa György és Hidvégi Béla gyűjteménye is megtalálható a kiállítás darabjai közt.

A kiállítás szerves része a vadászfegyver-kiállítás. A hétezer éves kőbaltától a 19. századi puskaérdekességekig, a lőportartókon át a duplacsöves puskáig számtalan csodálatos darabbal találkozhatnak itt. A tárlatot a vadászati könyvek 1700-as évekig visszanyúló sorozata teszik teljessé.

Történelmi Modellvasút–kiállítás

A múzeum három nagy, egymástól független működésre képes, számítógéppel irányított automata terepasztalból áll. Az egykori közös magyar–osztrák Déli Vasútnak állít emléket a Semmering és Zala terepasztalokkal.

A terepasztalokon felépített Semmering a Déli Vasút–Süd Bahn osztrák része, a Nagyakanizsa–Budapest vonal pedig a magyar oldal fő vonala volt. A világ kulturális-örökségének minősített Klamm–Semmering közötti szakasz, viaduktjaival és alagútjaival a Semmering vasútvonal legszebb része. Ez a világon az egyetlen hegyivasút–terepasztal, amely a magasságkülönbséget szemlélteti, és valamennyi műtárgyat valósághűen mintáz meg. A vonalon a vonatok az eredetinek megfelelő rendben és sebességgel közlekednek. Hangjuk megfelel az eredetinek: még a vonatfüttyök sokféleségére is figyeltek a modellezés során!

A Zala terepasztal két, egymással egybeépített fő egységből, a zalai és a Balaton-felvidékiből áll. A zalai vonalak pályaudvarai, illetve állomásai: Nagykanizsa, Zalaegerszeg, Zalaszentiván, Zalaszentiván–Kisfalud puszta, Zalalövő, Őriszentpéter, a Balaton–felvidéki Keszthely, Badacsonytomaj, Pannonhalma és Sümeg. Az asztal építésekor a zalai táj autentikus megformálására, hangulatának érzékelésére is ügyeltek. A legtöbb épület és tájegység megfelel az eredetinek.
A szigetként, körbejárhatóan felépített Zalában a forgalom négy fő irányban folyik: Kanizsa–Zalaegerszeg, a Zala-völgyi vasúton; Kanizsa–Zalaegerszeg, Zalaszentivánon át; Keszthely–Kanizsa, Tomaj–Sümeg–Kisfalud kerülővel; Keszthely–Kanizsa, Balatonszentgyörgyön át. Kanizsa és Budapest Déli pu. között, Balatonszentgyörgy, Székesfehérvár, Kelenföldön keresztül vezet a fővonal. Valamennyi pályaudvart fénykorának megfelelő korszakában mutatják be.

A Nürnberg terepasztal a csarnok középső részét foglalja el; a Schwarzwaldot (Feketeerdő), Nürnberget, Szász Svájcot és egy közép-európai stílusú várost modellez. A Feketeerdőben és Nürnbergben téli havas vidéken, míg a terep többi részén őszi tájon futnak a vonatok. A Nürnberg terepasztal állomásai: Triberg, Hornberg, Nürnberg, Bad-Schandau, Sebnitz és a közép–európai város. A megnevezett pályaudvarok a legkisebb részletekig megfelelnek az eredetinek. A legnagyobb Nürnberg, 25 vágánnyal, a legkisebb Őriszentpéter, három vágánnyal. A közép–európai város 9+2 vágányos főpályaudvarból, konténer teherpályaudvarból, forgalmi telepből és 21 állásos körfűtőházból, valamint kapcsolódó létesítményeiből áll.

A kiállítás műszaki adatai

A kiállításon 146 motorral hajtott modelljármű (mozdony, motorvonat, pályafenntartó jármű) látható. A MÁV és magyar vonalakon 76 gyorsvonat, 32 személykocsi, valamint több mint száz teherkocsi közlekedik. A Semmering terepasztalon 11 vonategység működik, míg a nürnbergi terepasztalon hét ICE–ICT vonat és két tucat, a vasúttörténet különböző korszakainak megfelelő vonategység látható. Összesen 89 összeállított vonategység, ill. garnitúra áll az élethű prezentáció szolgálatában.

A fűtőházak működését bemutató programnak megfelelően nem minden mozdonyt soroltak a forgalomhoz. A terepasztalokon 511 teljesen automatizált, szervomotoros, dekóderrel irányított kitérőt, és több mint 2 km hosszúságú sínt építettek fel. Csak a Semmeringen több mint 1,3 km kábelt kellett telepíteni. A teljes kiépítés több mint 14 km kábelt igényelt. A felhasznált gipsz tömege, a rendkívül könnyű szerkezetes technológiának köszönhetően még egy tonna sincs.

A csarnok elektromos fogyasztása az energiatudatos működés következtében mindössze 2300 W. Ebből 1800 W (egy családi 200 l-es villanybojler energiaszükséglete) a világítás, és mindössze 500 W a terepasztal fogyasztása. A rendszervezérlő számítógépek, boosterek és egyéb elektronikus kiegészítők összesen 1000 W-ot fogyasztanak. Kijelenthetjük, a kiállítás annak ellenére, hogy teljesen elektronizált, a lehető legkisebb fogyasztású, és nagyon alacsony költséggel üzemeltethető.

Fenntarthatóság és további fejlesztések

A kiállítások megnyitásával tovább szélesedett a Helikon Kastélymúzeum Kht. által nyújtott szolgáltatások köre. Várhatóan közel 100 ezer látogató keresi majd fel évente a kastélyt és kiállításait. A működtetéshez a projekt keretében 23 új munkahely jött létre, tovább növelve a Helikon Kastélymúzeum Kht. foglalkoztatói szerepét a városban.

A projekt keretében 100 000 db színes kiadvány, 10 000 db CD-ROM és honlap készült, amelyek a fejlesztés és a múzeumok ismertségének növelését célozzák.

A fejlesztés következő ütemeként a másik épületben Iszlám Művészeti Múzeum kap helyet. A projekt folyamán a tervek szerint a meglévő épülethez toldásokat építenek majd, valamint egy szintet is ráhúznak a mostanira. Ennek révén az Iszlám Művészeti Múzeum a mai kor igényeihez igazodó, ugyanakkor az iszlám építészetet hűen tükröző épületben kap majd helyet.

A Festetics-örökségek megőrzését és fejlesztését szolgálja az ugyancsak a második ütemben tervezett egykori Amazon szálló felújítása és kulturális központként való működtetése. A mára már teljesen romossá váló Amazon épületegyüttese Keszthely város belvárosában helyezkedik el, így értéke is kiemelkedő. Hasznosítási céljának igazodnia kell a műemléki környezethez, a történelmi múltbéli hasznosítás jellegéhez, a turisztikai igényekhez és a város igényeihez.