Ősztől tavaszig minimálisan húszezer vonuló vagy telelő vízimadár fordul meg a Balatonon. Védelmük érdekében a Balaton 1989-ben felkerült a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékébe (Ramsari Egyezmény).

A Ramsari Egyezmény értelmében minden év október 1-jétől április 30-ig időszakos ramsari területnek minősül a tó. Ebben az időszakban tilos a tavon a vízimadarak vadászata és zavarása. Augusztus végétől a néhány centiméteres jég hízásáig folyamatosan növekszik a Balatonon pihenő, táplálkozó vízimadársereg. Faji összetételük is ennek megfelelően alakul. Szeptembertől néhány hullámban érkeznek és távoznak is az északi vándorok. A legkitartóbbak az első jeget hozó fagyokig maradnak. A tó északi és déli partja mentén más-más összetételű récecsapatokat fedezhetünk fel, tudtuk meg dr. Nagy Lajostól, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi felügyelőjétől. A több százas vetési, nyári lúd és nagylilikcsapatok a fagyok beállta előtt a nyílt vízen és az iszapzátonyokon éjszakáznak. A dankasirályok, viharsirályok, sárga lábú sirályok és ezüstsirályok kavargó rajai szervesen hozzátartoznak a téli Balaton élményéhez. A dankasirályok elsősorban apró halakat zsákmányolnak, míg a nagyobb testű sirályfajoknak kiemelkedő a szerepük az elpusztult halak tetemeinek eltakarításában. A Balatonon telelő több száz bütykös hattyú között időről időre feltűnik a távoli tundrákról érkező énekes hattyúk néhány képviselője. Az északi és a sarki búvárok, a kis bukók, nagy bukók mind-mind változatossá teszik a nyílt vizek vagy a csendesebb kikötők téli madárvilágát. Érdemes egy távcsővel végigpásztázni a végtelennek tűnő hófedte jégmezőt is - ajánlotta a természetvédelmi szakember. - Szinte bárhol előfordulhat, hogy egy látszólag mozdulatlan, fekete kupacból egy jégen ülő rétisas formája rajzolódik ki távcsövünk látómezejében. Szárnyra kelve megmutatja távolról is döbbenetes méreteit. Röptében is könnyű felismerni hatalmas, deszkaszerű szárnyairól és ék alakúan széttárt farktollairól. Az öreg madarak farktollai fehérek, míg a fiataloké többnyire egyszínű barnák. Ezek a fenséges ragadozók már évszázadok óta kivívták tiszteletünket. A védelmükre irányuló programnak köszönhetően napjainkban már kétszáznál több költőpár fészkelését tartjuk számon hazánkban, és bízhatunk abban,
hogy ez a szám csak gyarapodni fog. A Balaton környékén telelő rétisasokat vonzza a befagyott tó jege, mely belátható, biztonságos pihenő- és táplálkozóterületet biztosít számukra. Zavartalan szakaszokon, az óvatos természetjáró a parttól néhány száz méterre is megfigyelheti őket, amint a jégtáblákon vagy az egymásra torlódott jéghátakon figyelik a körülöttük lévő világot. Nem válogatósak. Ha nem is túl bőségesen, de mindig akad jégabroszukra egy-egy kiálló vagy a jég mozgásától a felszínre kerülő fagyasztott haleledel, mely csillapítja éhségüket a kevésbé
szerencsés vadásznapokon is.
Emellett a befagyott tó jegén pihenő több ezres vízimadárseregből is zsákmányolnak egy-egy legyengült szárcsát vagy récét. 
A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület dél-balatoni csoportjának tagjai rendszeresen végeznek vízimadár-számlálást a Balatonon, ezzel is védik őket és élőhelyüket.

Forrás: Napló