A dél-kelet-ázsiai trópusi erdőkből egyre gyorsabb ütemben tűnnek el a nagytestű állatok: az elefánt és a rinocérosz.

"Ezek a nagytestű növényevők úgy működnek, mint a kertészek, a trópusi erdőkben: létfontosságú a szerepük az erdő megújulásában, struktúrájának és fajgazdagságának fenntartásában" - magyarázza Ahimsa Campos-Arceiz (University of Nottingham, Malajzia), a tanulmány első szerzője.

A trópusi erdők fajgazdagsága onnan ered, hogy nincs elég hely arra, hogy minden faj kicsírázhasson és nőhessen. Kevés a fény, és a magvak szóródása is sokkal komplikáltabb: nincs szél, mert a fák elfogják, egészen 90 méter magasságig. A növényi életet azok az állatok viszik tovább, amelyek elszórják a magot, miután megették a gyümölcsét. Leejtik a magot, amikor megeszik, vagy később kiürítik.

De nagy magok esetében "nagytestű állatra van szükség, amelyik el tudja fogyasztani, szállítani, és végül ki tudja üríteni - megfelelő állapotban" - mondja Luis Santamaria, szerzőtárs. Itt lépnek működésbe az elefántok és a rinocéroszok: nagy mennyiségű magot tudnak szétszórni, mivel lassú az emésztésük.

Élőhelyük eltűnése, orvvadászat és az emberrel való állandó konfliktus miatt az ázsiai elefántnak már 95 százalékát elvesztettük, és a rinocérosz éppen csak egy lépésre van a kiveszéstől. A jávai rinóból 50, a szumátraiból 200 maradt fenn.

A nemzetközi kutatócsoport megvizsgálta a kérdést: vajon más nagyobb testű növényevő, a 300 kilogramm súlyú tapír képes-e elvégezni a magok elszórását? Kulturális okokból ugyanis a tapírt nem vadásszák, és hasonló az emésztőrendszere az elefántéhoz és a rinóéhoz.

A kutatók elemezték a tapír által elszórt magok csirázóképességét, kilenc különböző növénynél. Voltak köztük nagy gyümölcsű növények, mint a mangó és a durian, és voltak kisebbek, mint az 'elefántalma' (Dillenia indica)

Az eredmény azt mutatta, hogy a tapír a tamarindus magjainak 8 százalékát úgy ürítette ki, hogy nem csíráztak ki, szemben az elefánttal, amely az elfogyasztott 2 390 magnak 75 százalékát csírázóképesen ürítette ki (ennek 65 százaléka ténylegesen ki is csírázott).

"Az ázsiai tapír 'kimagozza' vagy megrágja és megemészti a legtöbb nagy gyümölcsöt. Ezzel vagy szétroncsolja a magokat vagy ugyanarra a helyre ejti. Nem jó 'magvető' a nagy gyümölcsök esetében. Ebben az értelemben a tapír más csoportba tartozik, mint az elefánt vagy a rinocérosz."

"Ha a mega-növényevők eltűnnek az ökoszisztémából, az ökológiai folyamatokhoz való hozzájárulásuk is elvész, és az ökoszisztéma visszafordíthatatlanul megváltozik. A legvalószínűbb következmény az erdők struktúrájának megváltozása lesz, és bizonyos fajok elvesztése."

Az elefánt és a rinocérosz különleges ökológiai szerepet játszik, és egyetlen más faj sem tudja helyettesíteni. Ténykedésük nélkül a nagy magvú gyümölcsök magjai az anyanövény közvetlen közelében kelnek ki, így képtelenek lesznek nagyobb területen elterjedni.

A kutatók azt tanácsolják, hogy védeni kell a nagytestű növényevőket, ahonnan már kipusztult, vissza kell telepíteni. "Dél-kelet Ázsiában az első intézkedésként meg kell állítani az illegális vadászatot és az élőhelyek elvesztését."

Forrés: Független