A Kárpát-medence békésnek tűnő táján az árvizeken kívül nem gondolnánk, hogy bármilyen komolyabb természeti csapás bekövetkezhetne, különösen földrengés, vagy vulkánkitörés.
Az Erdélyben található 1301 méter magasságú Csomád 32000 évvel ezelőtt tört ki utoljára. De vajon kitörhet-e még? Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője mesélt a kutatásról. A vulkanológus rámutat arra, hogy nem lehet előrejelezni, hogy pontosan mikor fog kitörni egy tűzhányó. Hozzáttette, hogy potenciálisan aktívnak akkor neveznek egy vulkánt, ha az elmúlt tízezer évben volt kitörése. Viszont vannak olyan tűzhányók, amik több, mint tízezer éve törtek ki utoljára, és mégis fenn áll a veszélye, hogy kitörhetnek: ilyen például a Yellowstone Parkban lévő.
Harangi Szabolcs azt mondja, hogy be kell vezetni azt a kategóriát a vulkánok esetében, hogy potenciális aktív magmakamra. Ez azt jelenti, hogy van még benne olvadék, azaz magma. Ez még nem 100 százalékosan bizonyított, csupán a mérések alapján erre következtetnek. Amíg van olvadék tartalmú magmás test, addig meg van arra a lehetőség, hogy aktiválódjon és kitörjön. A helyszínt egyébként több mint egy évtizede vizsgálják. Idén Harangi Szabolcs több szakemberrel egy újabb geofizikai kutatáson fog dolgozni, melynek célja, hogy megállapítsák az olvadék kiterjedését, valamint mélyebbre szeretnének látni. A vizsgálat során kőzetmintákat vesznek, melyekből aztán ki tudják olvasni, hogy mi történik a magmakamrában.
A kitörést egyébként földrengések előzik meg, de kezdetben ezeket nem észlelik az emberek. Bonyolítja a helyzetet, hogy Csomádtól 50 kilométerre van a Vráncsa övezet –Kárpátkanyar-, ahol hetente több földrengés is van. Földrengés szempontjából ez Európa legveszélyesebb körzete. Ahhoz, hogy megállapítsák, hogy honnan származnak ezek a földrengések, ahhoz speciális műszerek szükségesek, melyek Harangi Szabolcs elmondása szerint jelenleg nincsenek. A földrengést észlelő hálózat műszereit szeizmométernek nevezik és akkor szokták kihelyezni adott helyszínekre, ha már úgy észlelnek földrengéseket, amelyek a kitörésre utalnak. A geológus szerint nem kell meglepődnünk azon, hogy nincsenek ilyen műszerek kitelepítve a Csomádra, hiszen az aktív vulkánok felénél nincs kihelyezve földrengés észlelő hálózat.
Csomád környékén több helyen széndioxid kiáramlás van, melyeket mofettáknak neveznek. Ezek úgynevezett gyógygázfürdők, melyek például végtagfájdalmak enyhítésére is alkalmasak. A mofetták nem utóvulkáni tevékenység eredményei, hanem egy olyan jelenség, amely arra utal, hogy valami van a felszín alatt. Harangi Szabolcs a kutatótársaival ezeknek a gázoknak az összetételét is megvizsgálta és az eredményeik alapján arra jutottak, hogy részben ez is magmás eredetű. Ez azt mutatja, hogy még mindig jönnek ki gázok a mélyben lévő magmás testből. Ha erősödne ez a gázkiáramlás, akkor az arra utalna, hogy valami megmozdult a föld alatt.
Nézzék meg március 2-án az Egyenlítő című műsort az OzoneNetwork tévén este 11 órakor, hogy a Csomádon kívül hazai vulkánokat is megismerjenek Harangi Szabolcs, az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetőjének segítségével
.
http://videa.hu/videok/emberek-vlogok/2016.-marcius-2vulkanok-itthon-es-sDJAKug6A6pLeZew
Forrás: OzoneNetwork
