A szakemberek szerint Kelet-Európa legnagyobb kárpáti barnamedve-lelőhelye Romániában van. Ez annak köszönhető, hogy nálunk még léteznek hatalmas összefüggő erdők, olyan helyek, amelyek biztosítják a természetes élőhelyet Európa legnagyobb ragadozó emlősének. A helyzet azonban rosszul alakul. 1989 előtt csak a kiváltságosak vadászhatták, 1989 után azonban megváltozott a szabályozás. Nagyon sok erdőt kivágtak, így szűkült a medvék élettere, a vadászat pénzt hoz a házhoz, ezért a kilövési kvótát is megemelték. A környezetvédőknek össze kellett fogniuk azért, hogy az országban több rehabilitációs központot, védett övezetet hozzanak létre a faj megóvása érdekében.

Gyakori az indokolatlan kilövés

A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség természetvédelmi területekért felelős szakembercsoportja a Natura 2000 program keretében, a nagy ragadozó emlősöknek létesítene védett övezetet a Kelemen- és a Görgényi-havasokban. A programfelelős Calin Cengher biológus lapunknak elmondta, az idén megyénkben 545 medvét, 213 farkast, 89 hiúzt és 368 vadmacskát figyelhettek meg. Az utóbbi kivételével az állomány nem csökkent, de nem is nőtt jelentősen. A szabály szerint a friss nyomok alapján jegyzik az állatokat, általában a tartózkodási hely közelében követik őket. A környezetvédők arra is ügyelnek, nehogy túlértékeljék az állományt, mert ennek alapján megnövelhető a kilövési kvóta. Tavaly országos szinten 333 medve kilövését hagyták jóvá, ezenkívül különleges esetekben (vadkár, vérmedve stb.) kérhetnek engedélyt további egyedek vadászására is.

A szakember elmondta, az eljárásban vannak hiányosságok.

– Ha környezetvédelmi szempontok szerint járnának el, akkor a menedzsmentterv alapján valóban azokat az egyedeket kellene vadászni, amelyek kárt okoznak a mezőgazdaságban, netán veszélyesek az emberekre, túl közel kerülnek a lakott területekhez. Ezzel szemben a medvevadászatokat tavasszal szervezik az állatok telephelye körül (medvebarlangok közelében), amikor nem lehet megállapítani, hogy ártalmas-e vagy sem az emberre a medve. Általában fiatal, 2–3 éves egyedet ejtenek el, ami csökkenti a fajfenntartás esélyeit. Ennek oka anyagi, mert, míg egy nagyobb medvéért akár 20.000 eurót is elkérhetnek, addig a „kispénzűek" megelégednek a 6000-től 10.000 eurót érő példányokkal.

A felügyelőtől megtudtuk, hogy egy medve elejtését minden esetben meg kell indokolni, a vadászok azonban elmulasztják eljuttatni az okiratokat a környezetvédelmi ügynökséghez. Nem mellékelnek jegyzőkönyvet a felmért károkról, így feltételezhető, hogy olyan egyedeket lőnek ki, általában hajtóvadászaton vagy lesállásból, amelyek nem ártottak az embernek.

Szélmalomharcnak tűnő nagyvadvédelem

A Maros Megyei Környezetvédelmi Ügynökség a Natura 2000 program keretében kidolgozott terv révén a nagyragadozókat óvnák megyénkben a Kelemen- és a Görgényi-havasokban, ugyanis Suceava, Neamt és Hargita megyét követően az országban itt található a legtöbb egyed. Ennek egyik lépése az lenne – mondta a felügyelő –, hogy csökkentsék az erdeigyümölcs-begyűjtési adagot, hiszen a nagymértékű szüretelés miatt a medve természetes élelem nélkül marad, ezért kényszerül az emberek közelébe. S ha már megszokta az új környezetet, a könnyebb élelemszerzési módot, akkor nehezebben költözik vissza a hegyre.

A környezetvédők másik javaslata, hogy a kilövési kvóták kiosztásánál vegyék figyelembe azokat az egyedeket, amelyek – a Brassóban tapasztaltakhoz hasonlóan – emberközelbe szoktak, és azokat ejtsék el. Ezt azonban a vadászok nem akarják elfogadni, mert véleményük szerint az már nem igazi vadászat. Gond az is, hogy a környezetvédelmi hatóság nem szólhat bele az engedélyeztetésbe, csak felügyeli, nyilvántartja a populációt.

A legnagyobb probléma mégis az, hogy az EU-csatlakozást követően megnövelték a kilövési kvótákat.

A környezetvédelmi ügynökség a Maros völgyében létrehozna egy környezetvédelmi információs központot is. Mindez azonban a hatóságok hozzáállásából ítélve egyelőre szélmalomharcnak ígérkezik.

Rehabilitációs központok

A brassói sorozatos „városlátogatást" követően hozták létre elsőként az országban a zernyesti medverehabilitációs központot, ahol a lakott területeket gyakran felkereső állatokat próbálják visszaszoktatni a természetbe. Ide felnőtt egyedek kerülnek. 2007-től működik egy hasonló központ a Hargita megyében levő Nagyhagymás-hegységben is (sz.m.: közel az Olt forrásához), amelyet a Természeti Értékek Megóvásáért Egyesület működtet.

Bereczki Leonárd, a medvementőtelep munkatársa elmondta, azért indították el a központot, hogy az állatkertekben, cirkuszokban nem megfelelő módon tartott, kiöregedett állatokat szoktassák vissza a természetbe, aztán egyre több olyan bocs került hozzájuk, amelynek a szülei elpusztultak. A létesítményt holland támogatással tartják fenn, kevés pénzt kaptak a román államtól. Nehezen, az állatkertek működését szabályozó törvény alapján sikerült több mint egy év után törvényessé nyilvánítani a tevékenységet. A minisztérium elvi beleegyezését adta munkájukra.

Eddig 18 bocsot sikerült „visszavadítani", jelenleg ugyanennyivel foglalkoznak. Évente mintegy 5 – 10 új mackóra számítanak. A nagyobb egyedeket a zernyesti rezervációba szállítják.

A marosvásárhelyi állatkert is próbálkozik

A marosvásárhelyi állatkert bővítési tervének része egy 3 hektáros „medvepanzió" kialakítása. Dr. Bereczki Boldizsár állatorvos, az állatkert igazgatója szerint pályázatuk célja, hogy a megnövelt állatkertből (sz.m. 40 hektárral bővül a kert) 3 hektárt a medvéknek, 10 hektárt a kárpáti kérődzőknek szánjanak.

– A medvemenhelyen elsősorban árva bocsokat fogadnánk be természetes körülmények között. A gondozás mellett azt szeretnénk, ha az emberek mentalitásán is változtatnánk, hiszen az a célunk, hogy leépítsük az állatokról kialakult előítéleteket. Természetesen a felnőtt egyedeket a zernyesti központba juttatnánk – mondta az igazgató, majd kifejtette, 4,5 millió eurót pályáztak meg, ennek keretében több kifutó is épül majd és reméli, hogy e támogatásnak köszönhetően a marosvásárhelyi az ország legkorszerűbb állatkertje lehet.

*

Mindannyian tisztában kell lennünk azzal, hogy kárpáti ragadozóink, köztük a medve is országunk egyik legértékesebb természeti kincse, amelyet óvnunk kell. Jó lenne, ha egy törvény a környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve szabályozná ezt a tevékenységet, s mondjuk, támogatná a vadak elejtését... fényképezőgéppel. Mert így a sikerélmény és a vad is megmarad. És az említett menhelyek felkarolása mellett olyan „szafariparkok" létesítését is tervbe vehetnék, ahol rendezett körülmények között, a saját élőhelyén ismernénk meg a „Kárpátok királyát": a barnamedvét.

Forrás: Népújság