Szakmai tanácskozással egybekötött továbbképzést rendezett augusztus elején hivatásos vadászok számára az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezete és a Nógrád Megyei Kormányhivatal Salgótarjáni Járási Hivatalának (NMKH STJH) Földművelésügyi Osztálya.

A salgótarjáni városháza nagytermében megtartott eseményen a mintegy száz résztvevő számára lehetőség nyílt arra is, hogy kérdéseket tegyen fel az előadóknak.

Salgótarján. A megjelenteket Szabó László, a megyei vadászkamara elnöke köszöntötte, majd dr. Gáspár Attila alezredes, a Polic Medic munkatársa tartott előadást az elsősegélynyújtás szabályairól, új eszközeiről és legkorszerűbb módszereiről. A téma jelentősége, hogy nem csak a vadászt érheti bármilyen baleset hivatásának gyakorlása közben, hanem találkozhat a terepen segítségre szoruló erdő- és mezőgazdasági munkásokkal, kirándulókkal, sportolókkal, közlekedési balesetek elszenvedőivel is.

A tájékoztatóban kiemelte a „nullás szabály”, fontosságát, ami arra vonatkozik, hogy az elsősegélyt nyújtó embernek legelőször saját életének, testi épségének védelméről kell gondoskodnia, mert ez az alapja annak, hogy utána a sérültnek is segíthessen.

Dr. Gáspár Attila szólt arról, hogy a mentőszolgálat mielőbbi értesítése mellett nagyon fontos a pontos helyszín megadása és az is, hogy soha ne hagyjuk magára a beteget. Bemutatott ezután több korszerű eszközt, a kihűlés esetén alkalmazható fóliától a defibrillátorig. Utóbbi nem olcsó eszköz, egy jobb minőségű értéke félmillió forint körül alakul, de tíz évig is használható, veszélyes munkaterületeken és ezek közelében pedig kifejezetten célszerű tartani. „Rossz újraélesztés nincs, csak meg nem kezdett” – fogalmazott.

Ezután Tóth Bálint, az NMKH STJH Földművelésügyi Osztályának vadászati szakügyintézője tartott előadást a vadászati törvény végrehajtási rendeletének előírásairól, a tapasztalatokról és az eltelt időszakban jelentkező gondokról.

Szólt a vadgazdálkodási ütemtervekről, az ettől való eltérés lehetőségeiről, a hivatásos vadászok felszereléssel, ruházattal, lábbelivel való ellátásának kötelezettségéről – utóbbival kapcsolatosan megjegyezte, hogy ezt a tervek szerint szeptember elején tételesen is ellenőrizni fogják. (Az előadás előtt nyomtatványon osztotta ki, hogy mi mindent kell biztosítania a munkáltatónak a hivatásos vadászoknak, nem csak szolgálati fegyvert, távcsövet, hanem téli-nyári és átmeneti öltözéket, időjárásnak és terepviszonyoknak megfelelő lábbelit is, 12–24–36 hónap kihordási idővel.)

Kérdésre elhangzott: az ez év március 1-jén megkezdett vadgazdálkodási ciklus elején mindenkinek új felszerelést kell kapnia.

Tóth Bálint tájékoztatást adott ezután – számos más téma mellett – a hivatásos vadászok szolgálati naplójának vezetési kötelezettségéről, a vendégvadászok engedélyeinek kiadásáról is. Elmondta, hogy a fegyverlámpa vadkárelhárításban vaddisznó és róka elejtésére használható, ez a jövőben borz és aranysakál éjszakai vadászatára is érvényes lesz. Ugyanakkor továbbra is tiltott vadászati eszköznek minősülnek az elektronikus képátalakítókból, nagyítókból álló, éjszakai lövésre alkalmas célzóeszközök, beleértve a felszerelhető előtéteket is.

A vadászterülteket napjainkban nagyon sok helyen szabdalják vadvédelmi kerítések: ezekről szólva Tóth Bálint kifejtette, hogy a vad mozgását befolyásoló, tartós telepítésű kerítés a vadászatra jogosult hozzájárulásával és a szakhatóság engedélyével létesíthető. Fontos tudni, hogy a vadászterületnek minősülő, de a vad elől kerítéssel tartósan elzárt ingatlan után haszonbérleti díj nem jár.

A hivatásos vadászok tanácskozásának végén előadás hangzott el a területvédelmi tartalékos szolgálat lehetőségéről is, amelynek során – civil foglalkozásuk megtartása mellett, némi díjazásért – az önkéntesek a honvédelem ügyét is támogathatják. A tájékoztató végén a jelenlévők megtudhatták, hogy a szeptember 9-ei rétsági Nógrád megyei vadásznapon is megtalálhatják majd a Magyar Honvédség toborzósátrát.

A szakmai tanácskozás zárszavában ismét Szabó László szólt a megjelentekhez. Megemlítette, hogy az afrikai sertéspestis, ami a Baltikum és Lengyelország felől való gyorsan terjed dél felé, már nem csak Kárpátalját érte el, hanem a romániai Szatmárnémetiben is kimutatták a kórt. Az elnök hozzátette, hogy fokozott figyelmet kér a vadgazdálkodásra jogosultaktól, hiszen az afrikai sertéspestis nem csak a vadon élő, hanem a házi sertésállományban is felmérhetetlen károkat okozhat.

Forrás: nhc24