Hogy kerül az őz nyakörvvel és láncon egy ház udvarára? Ki a jó szándékú, az aki hazahozza a magára maradt állatot az erdőből, vagy az az állatvédő, aki rendőri kísérettel megy megszüntetni az állatkínzást?

Nemrég a Fehérkereszt Állatvédő Liga bejelentést kapott, hogy Nemesszalók egyik portáján egy néhány hetes őzet mostoha körülmények között tartanak. Székely István, a liga vezetője szerint nem véletlen, hogy a talált őzet vagy más vadat be kell jelenteni a vadásztársaságnak, hiszen az az állam tulajdona.
Lomniczi Gergely, a Pilisi parkerdő és Budakeszi Vadaspark szóvivője több esetet is tud, még Budapest egyes kertes házas övezeteiben is, amikor az emberek hazavittek őzgidát, hogy otthon neveljék fel. A Pilisi parkerdőhöz egyébként minden évben júniustól kezdve legalább 15-20 gidát visznek be a jóhiszemű, de tudatlan kirándulók, mert azt hiszik, hogy elárvult, miközben csupán arról van szó, hogy ezek a kirándulók nagyrészt kutyával sétálnak, és az anyaállat annak szagát megérezve elmenekül, gidáját pedig elrejti.

A vadasparkok befogadó kapacitása természetesen nem végtelen, ezért probléma az állatok elhelyezése, ráadásul a gidák felnevelése nagyon nehéz, szinte csak a kecsketejen nevelt állatok maradnak életben, de ők is sajnos csak kis százalékban. Természetesen nemcsak őzeket, de háznál talált görényt, nyestet, sőt a húsvéti időszak elmúltával nyulakat is befogadnak a vadasparkok.

A belterületen talált vadállatokat egyébként csak nagyon indokolt esetben lehet kilőni, de nem is szükséges például azt a rókát kilőni, amelyik bemegy a kertbe, mert már legalább tíz éve rendszeresen immunizálják az állatokat, tehát nem lehet veszett példánnyal találkozni. Sokan azért gondolják veszettnek a rókákat, mert már annyira megszokták az ember jelenlétét, hogy egyáltalán nem félnek.

A vadorzók elsősorban a húsért lövik le az állatokat, bevetve ehhez mindenféle, gyakran kegyetlen eszközt, és nem törődnek azzal sem, hogy a lelőtt állat milyen korú vagy nemű. Pintér István, az FVM vadászati osztályának vezetője úgy véli, a jogszabályok rendezettek és világosak, sőt a környező országokéhoz képest szigorúbbak is. Nálunk, amikor valaki elejt egy vadat, akkor rögtön be kell jelenteni és a vadásztársaság által kiadott sorszámmal meg kell jelölni. Az orvvadászat bizonyítása nehéz, de a megelőzésben sokat jelent a hivatásos vadászok jelenléte, mert látható, hogy azokon a területeken, ahol kevés vagy nincs vadász, erdész, ott hamarosan megjelennek a vadorzók. Mindenképpen a társadalmi tudat változására van szükség a főosztályvezető szerint, ami nemcsak az állatokra, de az erdőben található növényekre is vonatkozik.

Forrás: MR