Bakonybélből a Bakony legmagasabb pontjára állami tölgy-, cser- és bükkerdőkön keresztül vezet az aszfaltozott út, amelyet tavalytól jól karbantartott, láthatóan nemrégiben felszerelt, betontalpazatú fémsorompók szegélyeznek egészen a 709 méter magas Köris-hegy csúcsáig. A HVG információi szerint az útelzárókat tavaly kezdte el odahelyeztetni a frissen birtokon belülre került új vadásztársaság, amelynek gyakori vendégvadásza az állami vagyon hatékony kezelését célul tűző törvény atyjának tartott Tátrai Miklós Zoltán, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) 33 éves vezérigazgatója.
A vadásztársaság - a terület vadászati jogait gyakorló Magas-Bakony Vadgazdálkodási, Sport és Környezetvédelmi Egyesület (Magas-Bakony VSK) - Bakonybél, Fenyőfő, Bakonyszűcs és Porva települések közelében fekvő, közel 6 ezer hektáros vadászterület gazdája. A Bakony szívének is mondott erdőkben korábban kizárólag az állami erdőgazdaság vadásztatott. Tavaly év elején azonban a 2006 nyarán létrehozott egyesület átvette a jogokat a 100 százalékos állami tulajdonú, idén január l-jétől az MNV portfoliójához tartozó Bakonyerdő Zrt-től. Mindezt a tulajdonosi jogokat gyakorló - azóta az MNV-be beolvadt - Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt., a Nemzeti Földalap és a Kincstári Vagyoni Igazgatóság által 2006 végén összehívott közgyűlés határozata tette lehetővé, amely csökkentette a Bakonyerdő Zrt. vadászati jogait. (Jelenleg az erdőgazdaság 62 ezer hektárjából 26 ezer hektáron mintegy 45 magántársaság vadászhat, de korábban nem fordult elő, hogy a legjobbnak mondott területek kikerüljenek az erdészet fennhatósága alól.)
Az 1996-os vadászati törvény értelmében 2007. március 1-jéig lehetett a földtulajdonosok közgyűlésének egyszerű többségi határozatával „kiosztani" a vadászterületeket. Jelen esetben ehhez csak a tulajdonosi döntést végrehajtó Bakonyerdő Zrt. beleegyezésére volt szükség, mivel a Magas-Bakony VSK által igényelt terület többsége az állami céghez tartozik. A tisztán állami terület „átsorolása" bonyolult procedúra ugyan, mivel nyilvánosan meg kell azt hirdetni. Csakhogy ez esetben a törvényi rendelkezések szerint nem volt szükség efféle pályáztatásra, a szóban forgó új vadászterület ugyanis nem tisztán állami tulajdon, az állami erdőgazdasággal határos magántulajdonú földek is tartoznak hozzá.
A gím- és dámszarvasban, muflonban és vaddisznóban is gazdag nagyvadas területet megszerző egyesület tagnévsorának ismeretében a Bakonyerdő vezetőségének más választása nem is nagyon lehetett. Az alapítók között található ugyanis Kisfaludy Zoltán, a Miniszterelnöki Hivatal jelenlegi szakállamtitkára, aki a Magas-Bakony VSK életre hívásakor az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium kabinetfőnöke volt, s aki információink szerint civilben is szoros kapcsolatokat ápol Tátraival. Utóbbi már az MNV élére történt kinevezése előtt is magas közpozíciókat töltött be - 2006-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakállamtitkára, a következő évben pedig a Pénzügyminisztérium államtitkára lett. Nem mellesleg, tavaly év végén - még az MNV Zrt. vezérigazgatói posztjának hivatalos elfoglalása előtt - került a Bakonyerdő Zrt. Bakonyszentlászlói Erdészetének igazgatói székébe Tátrai Miklós Zoltán 28 éves testvéröccse, Gábor.
Az új vadásztársaság tagnévsorában szerepel K. Szabó Imre, a 200 millió forintos jegyzett tőkéjű, tavaly 1,4 milliárdos árbevétel mellett 30 milliós nyereséget realizáló kecskeméti Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója. A vállalatirányítási rendszereket fejlesztő cég szoftverei működnek az államigazgatásban is: egyebek mellett a KvVM intézményeiben, a Magyar Államkincstárnál, illetve a Magyar Közút Kht-nál is. A Magas-Bakony VSK székhelye - az egyesületet bejegyző Veszprém Megyei Bíróság adatai szerint - az alapító Miklós Barna tulajdonolta Csesznek, Vár utca 24. szám alatti családi ház. Ide van bejegyezve a Miklós többségi tulajdonában lévő Terra Ceres Kft. is, amely a felszámolásba dőlt állami Bábolna Zrt. 480 hektáros - pár hektár erejéig az egyesületi vadászterülettel is fedésben lévő - kerteskői gazdaságára is rástartolt (HVG, 2008. június 28.). A vadásztársaság fővárosi kapcsolati tőkéjét erősíti ugyanakkor a 2010-es pécsi kulturális főváros program kapcsán a baranyai megyeszékhelyen milliárdos ír ingatlanfejlesztést gründoló, a hatályos cégjegyzék tanúsága szerint számos ciprusi és amerikai off-shore vállalat ügyeit is intéző Krisztián Zoltán budapesti ügyvéd. A tagjainak évi 200 ezer forintos tagdíjat előíró vadászati egyesület valószínűleg saját kedvtelésű cserkelésekre jött létre. A Veszprém Megyei Bíróságon hozzáférhető tavalyi mérleg 13,5 millió forintos egyéb bevétel mellett ugyanis csak 9 millió forintos értékesítési árbevételt tüntet fel - miközben például egy közepes gímbika kilövése is több ezer eurót kóstál, így bérvadásztatásból egy nagyságrenddel nagyobb összeget is realizálni lehetne. Horváth Lászlót, a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatóját lapzártánkig nem sikerült utolérnünk. Így nem tudhattuk meg, hogy a vadásztársaság az országos átlaghoz hasonló, hektáronként 400-800 forintos bérleti díjat fizet-e, vagy a törvényben lehetővé tett, egyénileg kialkudott összeget.

Forrás: HVG