Drasztikusan elszaporodtak az aranysakálok Magyarországon az elmúlt években. A legnagyobb egyedszámban Somogy és Baranya megyében fordulnak elő.

Az aranysakálok 1990-ben, a jugoszláviai háború kitörésekor jelentek meg Sellye és Vajszló környékén. Kezdetben csak egy-két példányt láttak belőlük, majd később egyre több érkezett. Az idő múlásával ellepték Magyarországot, sőt megjelentek a szomszédos országokban is: Ausztriában, Szlovákiában, Szlovéniában. Az Országos Vadgazdálkodási Adattár statisztikája szerint a kilencvenes évek vége felé három megyében (Baranya, Somogy, Bács-Kiskun) regisztráltak aranysakálokat, akkori számukat negyven körülire becsülték. Tíz év elteltével kisebb emelkedés jött (450), majd a 2010-es évek közepétől ugrásszerűen megnőtt a számuk (2018: 18 ezer). A becslések szerint Somogyban 6500, míg Baranyában közel háromezer él belőlük.

– Igen intelligens, rafinált, óvatos ragadozó. Szinte lehetetlen fegyverrel elejteni. Figyeli a területet, hogy hol van lövés – mondta el lapunknak a Baranya Megyei Vadászkamara titkára, Gondos Gyula. – Több kilométerről meghallják, ha hajtás van. Akkor egy-két hétre eltűnnek arról a területről. Később visszatérnek, mert tudják, a vadászok után néha találnak elhullott, sebzett vadat.

Mint a vadásztársaság titkára megemlítette, a kilencvenes évek elején még tilos volt rájuk vadászni, mert őshonos állatnak mondták. Néhány év elteltével észlelték, óriási károkat okoznak a vadállományban. Azóta korlátozás nélkül, egész évben vadászhatóvá váltak. Megritkították az őzállományt, a dám- és a gímszarvasállományt, a róka, de a vaddisznó szaporulatát is megfogták. Csapatban vadásznak. Amikor meglátják a kocát a malacaival, körbeveszik. Felidegesítik a kocát, aki ezután rájuk ront. A hátrahagyott malacokba bele-bele kapnak. Ha nem sikerül elvinni a sebzett vadat, azért azt tudják, olyan sérüléseket okoztak, hogy idővel az ebbe belepusztul. Messziről követik a kondát, és várnak, hogy a legyengült kismalac kimúljon.

Kínosan kerüli a lakott területeket

Az embert rendkívüli módon tiszteli, és egyben kerüli. A lakott helyek közelébe nemigen merészkedik. Egy-egy példány azért előfordulhat, de az sem a lakott területen, hanem községek határáig merészkedik csak. Mint Gondos Gyula, a Baranya Megyei Vadászkamara titkára lapunk érdeklődésére elmondta, próbálkoznak csapdákkal, fegyverrel csökkenteni a sakálok számát, ám ez nem igazán hatékony.

Azért idén is megtartják az egész megyére kiterjedő dúvadvadászatot február 15. és február 24. között. A tervezett terítékre fektethető minden lőhető dúvad, de a „versenybe” csak a róka és az aranysakál számít. A közös teríték helye a Martonfa vadászház előtti tér lesz február 24-én, vasárnap.

Forrás: Bama