Az elmúlt hetekben felbecsülték Heves megyében is a vadállományt. Ez adja az alapot ahhoz, hogy a vadászatra jogosultak megtervezzék az esztendő során fajonkénti elejthető, befogható példányok számát.

Az éves terveket az így keletkezett adatok alapján a vadászati hatóság hagyja jóvá.

Mint általában a legtöbb tevékenység, a vadgazdálkodás is tervek alapján folyik. A vadászatra jogosultak minden évben kötelesek éves vadgazdálkodási tervet készíteni, ami összhangban van a tájegységi tervvel és a vadgazdálkodási üzemtervvel.

– Nélkülözhetetlen a szaporodási időszak kezdetén a törzsállomány minél pontosabb számbavétele, mert ez alapozza meg a szakszerű vadgazdálkodást és a vadállomány megőrzését, bölcs hasznosítását. A jogosultaknak minden év február 15-ig kell a becslést elvégezniük – mondta Csirke László tájegységi fővadász.

A becslés többféle módon történik, tudtuk meg. Az előző évi terítékadatoktól kezdve az éjszakai reflektoros, sávos számlálásig számos módon igyekeznek meghatározni a vadak létszámát.

– Pontos számot lehetetlen adni, de ezek a becslések az állománynagyság trendjének meghatározásához mindenféleképpen hasznosak. Erre, vagyis a minél pontosabb becslésre alapozva tudják megtervezni a vadászatra jogosultak az adott évben vadfajonként elejthető, befogható példányszámot. Az éves terveket a vadászati hatóság hagyja jóvá, megszabva az elejthető, befogható darabszámot.

Nagyvadfajoknál még szigorúbb a mérce, hiszen a nemet és a korosztályt is meghatározzák – fejtette ki a Bükki tájegység fővadásza.

Csirke László szavai szerint a kilövési keretszámtól történő eltérést – nagyvad esetében a tíz százalékot meghaladó elmaradást is – a vadászati hatóság szankcionálhatja. Egyebek között vadgazdálkodási bírság is kiszabható.

– A legkönnyebb kontrollálni az apróvadfajokat, hiszen a ragadozók eleve szabályozzák állományukat; legnehezebben pedig a csúcsragadozókat – mint az aranysakál –, amelyeknek vagy nincs, illetve kevés a természetes ellenségük. Ide tartoznak azok a fajok is, például a vaddisznók, amelyeket az éjszakai, rejtett életmódjuk miatt eleve nehéz elejteni – fejtette ki a szakember.

Heves megye vadállományának becsült összetételéről, fajainak egyedszámáról szólva a tájegységi fővadász elmondta, hogy a megyére döntően a nagyvadfajok meghatározó jelenléte a jellemző. A 2017-es terítékadatok, valamint a tavalyi állománybecslés alapján a fácán, a mezei nyúl és az őz foglalja el egyedszáma alapján a képzeletbeli dobogó három fokát. Tizennégyezernél is több a mezei nyúl, közelíti ezt a mennyiséget az őz becsült egyedszáma is, a fácánállomány pedig meghaladja a húszezret.

– Az őzzel át is tértünk a nagyvadfajok kategóriába. Hat­ezret megközelítő létszámot becsültek gímszarvasból, a vaddisznó egyedszámát közel ötezerre becsülték tavaly, de muflonból is több, mint háromezer példány lehet a megye területén. Érdekesség, hogy az aranysakál intenzív terjedése már Hevesben is megfigyelhető. Ugyan még nem jelent meg a megye teljes területén, de az állomány növekedését mutatja, hogy évről évre nő a terítékre került egyedek száma. Hat éve még csak öt egyedet lőttek és csapdáztak, de 2017-ben már harminchármat – mondta Csirke László.

Forrás: Heol