Akár ötvenezer forintot is elkérhetnek a piacon egy kiló szarvasgombáért. Kevés van belőle, és páratlan az ízvilága, ezért drága. Magyarországon eddig csak természetes körülmények között termett. Senkinek sem sikerült mesterségesen szarvasgombát termesztenie. Egy Tolna megyei férfi birtokán azonban idén már megjelentek a gombák. Ulrich József saját, tizenöt hektáros tölgyfaerdejében mesterségesen termeszti a gombát. Magyarországon eddig egyedül neki sikerült. Egy hektáron nyolcvan-száz kilogramm termett. Mivel a gomba szereti a tölgyest, a férfi úgy ültette el a makkot, hogy azon már rajta volt a spóra.

A lehullott makkot összegyűjtötte, előcsíráztatta, és szarvasgombás oldatban megforgatta, majd az így kezelt makkot erdészeti módszerekkel elvetette - mondta Ulrich József, gombatermesztő. Magyarországon főként természetes körülmények között évente öt-tíz tonna szarvasgomba terem, ez kevésnek számít. Ezért is, meg különleges ízvilága miatt drága: egy kilogramm harminc-ötvenezer forintba kerül.

A szarvasgombát fűszerként használják. Zsírban oldódó aromái vannak. Néhány grammot kell az ételre reszelni. Tojásrántottát, mártást, kifőtt tésztát lehet vele ízesíteni. Ideális termőhelynek tekinthetők az olyan területek, amelyek humuszban gazdagok. A csapadékra is érzékeny a gomba, főleg a hazai száraz nyár esetén az ültetvényeken az öntözést ajánlott - mondta a Független Hírügynökségnek Brandt Sára, a Magyar Szarvasgombász Szövetség elnöke.

Magyarország az utolsók között van Európán a szarvasgomba termesztésben. Míg Olaszországban huszonkétezer hektáron, Franciaországban tizennyolcezer hektáron, addig itthon harminchektáron próbálkoznak szarvasgomba termeléssel. Az ültetvénytelepítésre uniós pályázaton is lehet forrást nyerni. A gazdálkodónak csak azt az oldatot kell előállítani, vagy megvenni, amibe belemártják a tölgyfa makkot. Egy hektár terület telepítése így egymillió forintba kerül.

Forrás: Hírszerző