Az őszi vadászatokkal megkezdődik a vadhúsfeldolgozás legjelentősebb szezonja is. Bár a vadásztársaságoknál elsősorban jövedelemforrás, nem elhanyagolható a vadhús-értékesítésből származó bevétel sem. A hagyományoknak megfelelően szeptemberben megnyílt a vadászati szezon, de ahhoz, hogy válogatni lehessen a bikák közt, várni kellett a hónap eleji hőség tovatűntére. Az elmúlt napok hűvös időjárása azonban már kihozta a bikákat a hajnali erdőszélekre. És ez nemcsak a puskásoknak jó hír, hanem a vadhúsfeldolgozónak és -értékesítőnek is.
- Szerencsére lehűlt a levegő és jó bőgés van most, megkezdhettük a vadhús felvásárlását és feldolgozását - mondja Szabó Antal, az egerszegi Vadhűtőház Zrt. vezetője.
Mint mondja, ennek ellenére nem tudják kitölteni az egerszegi feldolgozó kapacitását.
- Összesen mintegy hatvanszázalékos kihasználtsággal tudunk működni, évek óta. Nem egyszerű az élelmiszer-feldolgozók helyzete. Próbáltunk struktúrát váltani a tavaszi hónapokban, szezonon kívül. Bérmunkát vállaltunk, hogy a létszámunkat ne kelljen csökkenteni. Vadnyúl bérfeldolgozást vállaltunk osztrák partnertől. De bár ne tettük volna, mert az üzemelés költségei és a forint árfolyamerősödése elvitte a hasznot. A forint túl erős, s ez ugyanúgy sújt bennünket, mint a mezőgazdasági exportőröket. Mi is jelentős veszteséget könyveltünk el.

Mint Szabó Antal elmondta, 500-600 tonna közötti vadhús beszállítására és feldolgozására számítanak, elsősorban nyugat-dunántúli vadásztársaságokkal, néhány alföldi társasággal kötött szerződés alapján. Érdekességként említette, hogy a híres gemenci területről is szállítanak szarvast, vaddisznót, őzet. Ugyanakkor hozzátette, 400-420 tonnáig elviszik az üzemi eredményt a költségek. A három nagyvad, a szarvas, őz és vaddisznó adja a feldolgozás döntő részét, s mint a vezető elmondta, szarvasból és őzből kevesebbre számíthatnak, azonban a vaddisznó utóbbi két évi szaporulata nagy volt, így disznóból jó a kínálat, ami viszont érződik a felvásárlási árán is.

- Egész Európában jelentős készletek vannak vaddisznóhúsból, ezért nyomottak az árak. Mi a feldolgozott vaddisznó 80 százalékát exportra termeljük. Az őz nemesebb része, a gerinc jól eladható, a comb már nem annyira, abból ugyancsak készletek halmozódtak fel, az őz 90-95 százalékát exportáljuk, a szarvasnak pedig 75-80 százaléka kerül tőlünk külföldi piacra. A szarvashúst szeretik itthon is, elsősorban a vendéglátók vásárolják.

A megyéből egyébként jóval több vadhús kerül ki részben külföldre, illetve a hazai kereskedelembe. Mint Lázár Attilától, az MGSZ vadászati és halászati osztályvezetőjétől megtudtuk, a zalai vadászatra jogosultak a legutóbbi, februárban záródó vadászati évben 202 tonna gímszarvast, 290 tonna vaddisznót és közel 45 tonna őzet értékesítettek. Ezek egy részét az egerszegi üzem vásárolta fel, továbbá a három vadfajból összesen 73 tonnát maguk használtak fel. Hasonló nagyságrendű az idei terv is, bár ez a vadászszerencsén is múlik. A Zalaerdő Zrt.-nél pedig, mint Páll Tamás, a cég vadászati felügyelője elmondta, évente átlagosan 100 tonna szarvast, 120 tonna mennyiségű vaddisznót és 15 tonna őzet adnak le a Somogy megyei, öreglaki vadfeldolgozó kft.-nek. Azért oda, mert a somogyi céget hat állami erdészet alapította, s a kft. nyereségéből részesednek. Hazánkban a vadhús fogyasztása nem túl számottevő, nem éri el az 1 kg/fő évi mennyiséget. A vadhús rostosabb és erősebb ízű, mint a vágóállatok húsa. A vadak húsának nagy a tejsavtartalma, ezért a hús általában keményebb, mint a háziállatoké, kisebb a zsír-, nagyobb a fehérjetartalmuk.

Forrás: Zalai Hírlap