Szent Hubertusz Püspök erdész-vadász szakmáink védőszentjének emléknapján 2020. november 3-án, Budán, a Szent Gellért téren álló Pálos atyák Sziklatemplomában, délután 17-órakor került sor szentmise bemutatására az Országos Erdészeti Egyesület szándékára.

A szentmisét Pál Tamás templomigazgató pálos házfőnök atya mutatta be. Miseszándékunkat a templom alapítóiért, építőiért és jótevőiért szóló kérésként fogalmaztuk meg.

Az oltár mögött, kétoldalt került sor az OEE és a MEVME zászlajának elhelyezésére.
A szentmise elején Pál Csaba atya köszöntötte a híveket. Csaba atya egyébként társasági tag, vadászik, korábbi szolgálati helyén volt ideje ezt is gyakorolni, ha ideje engedte.

Az igeliturgiában a Szentlecke Szent Pál apostolnak a filippiekhez írt leveléből vett szakasz volt: „Krisztus engedelmességből vállalta értünk a kereszthalált; Isten ezért felmagasztalta.

Testvéreim!
Ugyanazt a lelkületet ápoljátok magatokban, amely Krisztus Jézusban volt. Ő, mint Isten, az Istennel való egyenlőséget nem tartotta olyan dolognak, amelyhez feltétlenül ragaszkodnia kell, hanem szolgai alakot öltött, kiüresítette önmagát, és hasonló lett az emberekhez. Megalázta magát, és engedelmes lett a halálig, mégpedig a kereszthalálig. Ezért Isten felmagasztalta őt, és olyan nevet adott neki, amely felette áll minden névnek, hogy Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban, s minden nyelv hirdesse az Atyaisten dicsőségére, hogy Jézus Krisztus az Úr.”

Az evangéliumi szakasz szent Lukács könyvéből vett szakasz volt:

Isten országában mindenki asztalhoz ülhet, aki a meghívást készséggel elfogadja.
Jézus egyszer egy előkelő farizeus házában ebédelt. A vendégek közül megszólalt valaki: „Boldog, aki asztalhoz ülhet Isten országában!”Jézus a következő példabeszéddel válaszolt: „Egy ember nagy lakomát rendezett. Sokakat meghívott. Amikor eljött a lakoma ideje, elküldte szolgáját, és ezt üzente a meghívottaknak: »Jöjjetek! Minden készen van!« De azok sorra mentegetőzni kezdtek. Az első azt üzente: »Földet vettem. El kell mennem, hogy megnézzem. Kérlek, ments ki engem!« A másik azt mondta: »Öt iga ökröt vettem, ki kell próbálnom. Kérlek, ments ki engem!« Egy további így szólt:
»Most nősültem, nem mehetek«
A szolga hazatért, jelentette mindezt urának. A házigazda haragra lobbant. Meghagyta szolgájának: »Menj ki azonnal a város tereire és utcáira, és vezesd be ide a szegényeket, bénákat, vakokat, sántákat!« A szolga jelentette: »Uram, parancsodat teljesítettem, de még mindig van hely.« Az úr akkor megparancsolta a szolgának: »Menj ki az országutakra és a sövények mentére, és kényszeríts be mindenkit, hogy megteljék a házam! Mondom nektek: Senki sem ízleli meg lakomámat azok közül, akik hivatalosak voltak.«”

Csaba atya homíliájában kitért arra a nagyszerű tapasztalásra, amit vadászemberként a teremtett világban, a természetben is átélt és kifejtette az evangéliumi szakaszban foglalt személyes meghívás óriási jelentőségét.

Az idei év szentírási szakaszaiban olvastuk, hogy Isten emberré lett értünk és példát mutat emberként milyen úton járjunk, hogy kövessük Őt, erre az útra hívta Szent Hubertus püspököt és a sziklatemplom alapítóit, építőit is.

Pfeiffer Gyula erdőmérnök kollégánk nagy hittel és kitartással bányász és kohász barátai segítségével véghezvitte, amire a meghívottságához köthető küldetése volt, a templom építését, hogy nekünk magyaroknak is legyen egy olyan sziklatemplomunk, mint a Lourdes-i templom, ahol megkérlelhetjük Boldogasszonyunkat a Trianon okozta sebek gyógyulásáért is.

Pfeiffer Gyula és gróf Zichy Gyula kalocsai érsek a Pálos rend visszahívásával pedig máris elkezdett egy II. József óta fájó történelmi sebet gyógyítani!
A szentmise szolgálatában, az oltárszolgálatban és a Szentlecke, Zsoltár és Általános könyörgések felolvasásában az OEE tagtársai segédkezetek.

Az elbocsátó áldás előtt az OEE nevében Schweighardt Ottó tagtárs köszönte meg a házigazda pálos atyáknak a szentmise bemutatására biztosított lehetőséget, Csaba atyának a Legszentebb Áldozat bemutatását és az igeliturgiában adott tanítását, a templomhoz tartozó híveknek és szakmabélieknek a szentmisén történő részvételt, kiemelve Pfeiffer Gyula és bányász kohász barátainak templomépítő munkáját, és a Lelki Adoptálás imamozgalmat, aminek az itteni pálos atyák lettek hazánkban a gazdái. A csatlakozni kívánók a mozgalom fohászát tartalmazó kis imakártyához juthattak hozzá.

Az elbocsátás után az Erdész Himnusz eléneklésével ért véget a szentmise.

Mindannyiunknak egy igazi bensőséges eucharisztikus ünnep volt az idei szentmise! Reményeink szerint jövőre ismét összejöhetünk közös imádkozásra, és találkozhatunk az Eucharisztia közös megünneplésében!

Forrás: ForestPress