A képviselőház döntése értelmében nem térítik meg a mezőgazdasági területeken okozott vadkárt, mivel a törvény szerint a mezőgazdasági területek védelme a tulajdonos feladata – mondták el tegnap az Új Magyar Szó kérdésére az Udvarhelyi Őszi Vásáron rendezett vadász-kerekasztal szakemberei. Hátrányban a gazdák
A Nagyküküllő Vadász– Horgász Egyesület igazgatója, Bíró István szerint egy romániai átlag mezőgazdaságban tevékenykedő földtulajdonosnak nincs rá lehetősége, hogy több hektárnyi területet bekerteljen, vagy egyszerre öt–hat – egymástól több kilométerre lévő – földterületen őrködjön.
Mivel a vad az állam tulajdona, a tervezet pontosan behatárolta, hogy különböző esetekben melyik hatóság felel a kártérítésért. Kelemen Attila képviselő, a tervezet egyik kezdeményezője elmondta: „nagyon sajnálom, hogy így történt, mivel sikerült úgy előkészíteni a törvénytervezetet, hogy végre lehetett volna méltányosan kárpótolni azokat a gazdákat, akik termésében és jószágaiban a vadak kárt tesznek”.

A tervezet szerint a védett fajok által okozott károkért a Környezetvédelmi Minisztérium, azokért a vadakért, amelyekre a Mezőgazdasági Minisztérium nem adott ki elég kilövési engedélyt, az illetékes szaktárca, amennyiben a vadászegyesületek nem teljesítették a kilövési engedélyek száma szerint a vadak kilövését, maga az egyesület felelt volna, illetve, ha belterületen történik a kár, akkor a helyi önkormányzat kötelessége lett volna a kártérítést fizetni.
Ugyanakkor a jogszabály-tervezet különbséget tett a kárt okozó vadfajták között, és a kártérítést ennek megfelelően utalta volna különböző minisztériumok és hatóságok felelősségébe.

Bonyolult területosztás
A tegnapi megbeszélésen a szakemberek arra is kitértek, hogy a vadászterületek jelenlegi elosztása bonyodalmakat okoz, mivel azok sok esetben nem esnek egybe a közigazgatási területekkel, több magán területet, illetve több település közbirtokossági területét foglalják magukba.
A vadak védelme, gondozása, létszámának optimális szinten történő tartása a vadásztársaságok, erdészetek hatáskörébe tartozik, azonban a társaságoknak néhol alig van önfenntartásra pénzük, állították a vitán résztvevő szakemberek. Bíró István elmondta, egy medve kilövéséért 5 000 eurót kapnak a külföldi, vagy éppen belföldi vendégvadászoktól.
Ebből 20 százalék a hozzáadott értékadó, 15 százalék a bizottságá, kétezer euró a terület tulajdonosáé. A vadásztársulatnak körülbelül 1500 euró marad, ebből kell minden járulékos költséget állni: fenntartani a társaságot, bérköltségeket biztosítani, üzemanyagköltségeket állni, vadakat etetni (ehhez több tonna kukorica, széna, lédús ételek szükségesek).

Hargita megyében 1020 medvét tartanak nyilván, és ebből az idén 35 medvére kaptak kilövési engedélyt. Tovább szaporodnak, az amúgy is túlzottan nagy létszámban lévő barna medvék, egyre több kárt okoznak, egyre veszélyesebbek az emberre és környezetére. Hargita megyében optimális esetben 350 ötven medve szabadna, hogy legyen, szögezte le a szakember.

Forrás: Új Magyar Szó