Utakra tévedő vadak, ködös, párás reggelek, gyakori esők, csúszós kanyarok - itt a "közlekedési ősz", így az autóvezetőknek fel kell készülniük a megváltozó körülményekre, az új veszélyforrásokra. Látványos baleset-megelőzési akciót tartott Zalaegerszeg környékén a megyei rendőr-főkapitányság. Egy kitömött szarvast állítottak az út szélére, hogy felhívják az autósok figyelmét arra: az ősz beköszöntével egyre gyakrabban kell az utakra tévedő vadakra számítaniuk a közlekedőknek.
Egy kifejlett szarvasbika két mázsát is nyomhat, ráadásul az autók ütköző- és energiaelnyelő zónáit nem kifejezetten állatokra tervezték, így komoly sérülésveszéllyel járhat a vadgázolás. Ezt jelzi az is: az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikái szerint évente több mint százan sérülnek meg vadat gázoló autóban. 2002-ben 119, 2003-ban 92, 2004-ben 120, 2005-ben 84, 2006-ban 78, 2007-ben pedig 107 olyan "állatgázolásos" baleset történt, amelynek során nemcsak a vad, hanem az azt elütő kocsi vezetője vagy utasa is megsérült.
A szakemberek szerint különösen az erdők vagy a mezőgazdasági területek mellett vezető utakon főként az esti meg a kora hajnali órákban lehet arra számítani, hogy az élelem után kutató vadak keresztezik a járművek útját. Ha a sofőr vadat lát az úton vagy a sávok mellett, feltétlenül lassítania kell: a szarvasoknál például gyakran vezértehén halad a csoport élén, vagyis az első állatot több is követi. Az óvatosság már csak azért is kifizetődő, mert ha bekövetkezik a baj, s kiderül, hogy a sofőr nem kellően körültekintően hajtott, akkor nemcsak a kocsijában keletkezett kárt kell megfizetnie, még az elgázolt jószág értékét is követelheti tőle a területileg illetékes vadásztársaság.
A vadveszélyt jelző táblákat azért is érdemes komolyan venni, mert az útra kiugró őz, szarvas vagy róka látványa még a rutinos sofőröket is megriaszthatja. Egy hirtelen kormánymozdulat vagy fékezés pedig súlyos balesetet okozhat: lehet, hogy a vadat sikerül elkerülni, de a kocsi árokba, fának csapódhat, vagy ami még roszszabb, szemből érkező autónak ütközhet.
Ősszel persze nem csak a vadak jelentenek veszélyt a közlekedőkre. Ebben az évszakban gyakoriak a párás, ködös reggelek, így jelentősen csökken a látótávolság. Ráadásul az utak egyre gyakrabban vizesek, nyálkásak, ami miatt romlik a tapadás, jelentősen nő a fékút, könnyebben megcsúszhat az autó. Ilyenkor nemcsak a sebesség helyes megválasztásának, hanem a gumik állapotának is kulcsszerepe van, ezért érdemes ellenőrizni az abroncsok nyomását, profilmélységét. Fontos észben tartani azt is: a korszerű menetstabilizáló és fékezéskönnyítő rendszerek sokat segítenek a sofőrnek a csúszós utakon, de csodára nem képesek. Ha túl nagy a tempó, az elektronikus csodaszerkezet, az ESP és az ABS sem oldja meg a veszélyes helyzetet, mert a fizika a blokkolásgátlóval kombinált menetdinamikai szerkezetekre is érvényes.
Forrás: NOL
