Még a kemény tél beállta előtt elkezdik a hazai vadetetéseket a vadásztársaságok. Erre azért van szükség, mert az állatok az őszi betakarítás után alig találnak élelmet maguknak a földeken. Ezért már szeptember végén, október elején kihelyezik a takarmányt a vadászok, hogy az állatok időben megszokják az etetők helyét, és bármikor odataláljanak.

Magyarország vadállománya világhírű, nem egy innen származó aranyérme, világbajnok trófea díszíti a külföldi és a hazai vadászok falait, a múzeumok gyűjteményét.Minden vadásztársaság azzal etet, amihez olcsóbban hozzájut, vagy amit épp maga megtermel, ki búzával, ki kukoricával vagy akár cukorrépával. Ha elkezdik a vadak élelmezését, akkor azt egész télen folytatni kell, mert máskülönben éhen halnak a takarmányhoz szokott az állatok. Ahol nem borítja hó a földeket, ott van még mit enniük a vadaknak, bár a legtöbb gazda nem örül annak, ha az őzek és a nyulak megdézsmálják az őszi vetést. A hó beállta előtt még csak úgynevezett szoktató etetéseket tartanak a vadászok, így a vadak megtanulják, hol találnak télen is élelmet.

Szél István halászati-vadászati osztályvezető a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy a vadállomány elég jól viseli a rideg körülményeket. Az igazán kritikus időszak az, amikor hosszú időn keresztül hó borítja a tájat, és megkeményedik a hó teteje, akkor nehezen jutnak élelemhez, és ilyenkor óriási jelentősége van a takarmányozásnak.

Hóesésben, kemény fagyokban a legtöbb etetőt naponta feltöltik a vadászok. Az őzek ugyanis legtöbbször a jól megszokott etető közelében töltik szinte az egész telet. Egy átlagos télen a társaság vadászai 700 mázsa takarmányt szórnak ki a széna és a cukorrépa mellé, ami csak Csongrád megyében 150 millió forintba kerül. De megtérül a befektetés, mert csak erről a területről már számtalan komoly trófea került a hazai és a külföldi vadászok gyűjteményébe.