Alig kezdődött meg az őszi vadászati szezon, megtörtént az első súlyos baleset: Farkasgyepünél a Bakonyban vaddisznó helyett két társára lőtt egy vadász. A vadászbalesetekről kérdeztük Pintér Istvánt, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium vadászati főosztályvezető-helyettesét. – Hogyan fordulhat elő, hogy a vadász emberre és nem vadra lő?
- Szinte bármelyik vadászati balesetnél ugyanaz az ok: a szabályok megsértése. Minden esetben súlyos emberi mulasztásról van szó. Az első és alapvető szabály, amit a vadászati törvény világosan és egyértelműen megfogalmaz: csak akkor adható le lövés, ha a vadász egyértelműen felismerte a vadat. De nemcsak azt, hogy például vaddisznó, hanem azt is meg tudta állapítani, hogy kan vagy süldő, vagy ha szarvasbika kerül a célkeresztbe, tudnia kell, hogy hány éves, kilőhető-e már. A farkasgyepüi esetben vaddisznóra ment ki a vadász, egyébként nagy tapasztalattal rendelkező, kitűnő egészségi állapotban lévő férfi, ennek ellenére a sötétben egy bokrokkal fedett területen úgy adott le lövést, hogy nem győződött meg arról, pontosan mire lő. Hajnal volt, öt óra harminc és negyven perc között lőtt. Mivel még sötét volt, fel kellett volna kapcsolnia a fegyverlámpát. A harmadik ok, hogy akiket meglőtt, egy szarvasbikára cserkeltek , és elérték vagy átlépték a biztonsági zónahatárt. Minden vadászterület ugyanis biztonsági körzetekre van osztva. A vadászterületekről vadászati naplót vezetnek és csak úgy lehet kimenni, ha a vadász beiratkozik, és közli, hol fog tartózkodni, hogy a többi vadász tudjon róla. Ez esetben a naplóba szabályosan beírták, hol vadászik a vadász a kísérőjével, csak nem tartották be. Legalábbis az előzetes vizsgálatok alapján ez történt, de még nem zárult le a rendőrségi vizsgálat.

- Azt tudjuk, hogy ezúttal szerencsére nem történt tragédia. Mi az oka annak, hogy nem múlik el szezon halálos vadászbaleset nélkül?
- A belesetek többsége társas vadászatok közben történik. Az elmúlt tizenegy évben 97 vadászbaleset történt, tehát évente átlagosan kilenc. Ebből 28 volt halálos, vagyis a statisztika alapján átlagosan három halálos baleset következik be egy évben. Számításaink szerint évente kétmillió lövést adnak le vadra, ebből kétszáz-kétszázhúszezer lövésre jut egy vadászbaleset, halálos baleset pedig hét-nyolcszázezer lövésenként fordul elő, tízezred százalékokban mérhető az arány. Körülbelül egymillió-négyszázezer lövést adnak le sörétes és mintegy hatszázezret golyós fegyverből. Annak ellenére, hogy a statisztikai arány alacsony, mindent megteszünk, hogy leszorítsuk a vadászbalesetek számát. A legtöbb baleset 2002-ben történt, tizenöt, amelyből három halálos volt. A vadászati hatóság szigorú ellenőrzéseivel igyekszik rákényszeríteni a vadásztársadalmat a szabályok betartására. De mint ahogy a közlekedésben a rendőrség nem lehet ott minden autós mellett, a vadászati hatóság sem tudja minden vadász kezét fogni, ha lő. Az utóbbi években azonban a tendencia javulást mutat.

 - A legutóbbi esetben hogyan találhatta el a vadász mind a két embert?
- Gyorsan egymás után kétszer lőtt, mindkettőjüket ugyanabban a magasságban találta el, ahogy egymás után mentek a bokrok takarásában. Ilyenkor egyáltalán nem lenne szabad lőni, mint ahogy például horizontra, dombélre sem. Három évvel ezelőtt úgy történt halálos baleset, hogy a vadász, miközben egy disznóra lőtt, a golyó a dombél mögött álló vadásztársát találta el. A lövés röppályáját is figyelembe kell venni, és még sok egyéb körülményt, amit a vadászati törvény részletesen szabályoz. Ilyen szabály például, hogy minden esetben ki kell jelölni minden lőállásban a tilos és a megengedett lőirányt. Három évvel ezelőtt több szigorítást vezettünk be, elsősorban a társas vadászatoknál, érezhető már a hatása.

 - Kezdő vagy idősebb, tapasztaltabb vadászok követik el a szabálytalanságokat?
- A baleseteket érdekes módon inkább a tapasztaltabb, középkorú vadászok okozzák, valószínűleg a pillanatnyi lelki állapot befolyása alatt. Esetleg figyelemkihagyás, a szituáció rossz felmérése vagy az játszik közre, hogy az illető nagyon akarja a sikert. Sok esetben nincs rá konkrét magyarázat. Fontosnak tartjuk, hogy a balesetek mindegyike nyilvánosságra kerüljön, mert minden eset komolyan elgondolkodtatja a vadászokat.
- Milyen büntetőjogi következménnyel jár a baleset okozása?
- A vadászattól eltiltást, a fegyver bevonását, bírósági eljárást és a súlyosságtól függően, börtönbüntetést. Emberileg is nagyon megviseli a baleset az elkövetőt, nem ritka, hogy végleg leteszi a fegyvert.

Forrás: Zalai Hírlap