Közös összefogással élesztik újjá Mohács közelében az eltűnőben lévő Szabadság-szigetet. A helyi önkormányzat, az állami természetvédelmi és vízügyi szervezet, valamint két nagyvállalat is segít a WWF Magyarország környezetvédő szervezetnek az sziget élővilágának helyreállításában. A helyiek által zátonynak nevezett kis szigetet, amely a várostól kissé feljebb van a folyón, a nyolcvanas években gáttal kötötték össze a Mohács-szigeti szárazfölddel. A zátonyt balról övező mellékág elkezdett feltöltődni, és az élővilág pusztulásnak indult. A töltés miatt a mellékágban az év 92 százalékában nincs vízátfolyás, ezért gyakran pangóvizes, oxigénhiányos állapotok alakulnak ki. Az elmúlt két évtizedben körülbelül 1-1,5 méter vastag iszapréteg rakódott le a mederben.
A feltöltődés miatt a közeli ivóvízkutakból nyert víz minősége is romlott. A természetvédelmi szempontokat sokszor háttérbe szorító erdőgazdálkodási gyakorlat miatt veszélybe sodródott a majdnem száz futballpályányi szigeten található 47 hektáros fokozottan védett ártéri erdő.
Az ivóvíz és a vizes élőhelyek megóvására öt éves projektet indított el a WWF Magyarország, a Duna-Dráva nemzeti park igazgatósága, a mohácsi önkormányzat, az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság és a Dunántúli Regionális Vízmű. A 448 millió forint költségvetésű program európai uniós forrásból, illetve a Coca-Cola Magyarország támogatásával valósul meg - jelentette be partnereivel együtt a WWF Magyarország a pénteki budapesti sajtótájékoztatón.
A partnerséget alkotó szervezetek 2007-ben közösen pályáztak az Európai Unió LIFE+ elnevezésű alapjához, ahonnan egymillió euró (269 millió forint) értékben számíthatnak támogatásra, míg a Coca-Cola Magyarország a program elindításához 41 millió forint támogatást nyújtott. A projekt öt év alatt, 2009 és 2013 között valósul meg.
Magyar Gábor, a WWF Magyarország igazgatója az MTI-nek elmondta: a 2009-es év a tervezéssel, a szükséges engedélyek beszerzésével telik. A sziget jelenleg magántulajdonban van, ezért a program első lépése, hogy a sziget és a rajta található fokozottan védett ártéri ligeterdő átkerül a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelésébe. Ezt követően elkészítik a mellékág-rehabilitáció engedélyes terveit, környezeti hatásvizsgálatát és kiviteli terveit.
A szigetről eltávolítják a tájidegen fafajokat, mint amilyen az amerikai kőris, és helyükre őshonos fajokat ültetnek, például fehér fűzt. Várhatóan 2010-ben a jelenleginél négy méterrel alacsonyabb szintig teljes szélességben visszabontják a keresztgátat, majd 20 méter szélességben egy mélyebb megnyitást hoznak létre, így majdnem egész évben folyamatos vízáramlás lesz a mellékágban.
A beavatkozások nyomán a Duna felől jobb minőségű víz érkezik a parti vízbázis ivóvízkútjaiba, amelyek Dél-Baranya településeit látják el, a mellékág pedig újra változatos élővilágnak adhat otthont.
Ha a sziget háborítatlanságát sikerül biztosítani, újra otthonra találhatnak itt az ártéri erdőkben fészkelő olyan ritka madarak, mint a fekete gólya és a réti sas.

Forrás: MTI