Sólyom kontra sólyom. Az épp egy évtizede leköszönt alapító elnök, a jelenlegi államfő, Sólyom László idején lefektetett elvekre hivatkozva kosarazott ki több solymászt is a napokban az Alkotmánybíróság (AB). A hajdani vadászmesterség mai folytatói azt a kétségkívül pikáns jogi kérdést szegezték az alkotmányvédő testületnek: vajon elkonfiskál-hatja-e alkotmányosan a magyar állam a solymászok saját pénzen, hatósági engedély birtokában vásárolt vadászmadarait? A sólymokról és a solymászokról már az 1222-es Aranybullában is szó esett. „Solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek" - törvénykönyve 15. paragrafu-• sában e szavakkal volt kénytelen II. Endre megtiltani azt, hogy a lóháton portyázó királyi solymászok nemesi birtokon vadásszanak. A lőfegyverek elterjedése után egyre inkább passzióvá lett ősi mesterségre a legszigorúbb idők az 1960-as évek táján jártak idehaza. A madarászok abban az időben solymászatra csak héját tarthattak - emlékeztet a nehéz évekre a jelenleg 150 fős Magyar Solymász Egyesület honlapja. Sólymot és más hasonló vadászmadarat -solymászni ugyanis szirti sassal és karvallyal is szokás - annak idején behozni sem lehetett Magyarországra.

A rendszerváltás fordulatot hozott a madarászok számára is. Az engedélyezett külföldi tenyészetekből származó sólymok importja 1989-ben legálissá vált. A megvásárolt, majd a határon áthozott vadászmadarak-azonban - mint védett állatok - automatikusan állami tulajdonba kerülnek Magyarországon az 1996. évi természetvédelmi törvény 68. paragrafusa alapján. A solymászok szerint ez ellentmond az alkotmány tulajdonjogot garantáló 13. szakaszának. Az „állami tulajdonba vétel kisajátítás", a törvény „kártalanítás nélkül mondja ki az állam tulajdonjogát az általunk tetemes összegéit megvásárolt madarakon" -szögezte le a Magyar Solymász Egyesület alkotmánybírósági beadványa.
A vadászmadarászok keresete az alkotmányvédő testületet is megosztotta. Len-kovics Barnabás és Balogh Elemér bírók az AB többségével ellentétben úgy látják, a jogszerűen fogságban tartott, több generáción át tenyésztett sólymok és más ragadozó szárnyasok szaporulatára például az alkotmányos védelemnek mindenképpen ki kellene terjednie. Vagyis a mesterséges körülmények között világra jött fiókák magántulajdonba kerülését el kellene ismernie az államnak. A fogságban élő, tenyésztett állatok legális kereskedelme a vadon élő sólymok „befogásának egyik gátja lehet, a faj nagyobb biztonságban fennmaradhat"- próbálkozott egy másik érvvel is a két professzor, akiknek feltehetően szűkebb kutatási területe is szerepet játszott abban (Lenkovics magánjogász, Balogh jogtörténész), hogy az állam privilegizált helyzetét a természetvédelem területén nem tekintik okvetlenül szentírásnak.

A túlnyomórészt közjogászokból álló többség azonban egy, még Sólyom László idején lefektetett alkotmányos doktrínára alapozta álláspontját. Ez a jogelv a természeti károk jelentős részének visszafordíthatatlanságára hivatkozva kimondja: a környezetvédelemhez való alkotmányos jogot más jogoknál általában szigorúbban kell védelmezni. A Kovács Péter nemzetközi jogász által kidolgozott többségi határozat arra is rámutatott, hogy a solymászat végső soron vadászatnak minősíthető, szabályrendszere ezért szükségszerűen szigorúbb a más állattenyésztőkkel, illete védett állatfajt tartókkal szemben hatályos előírások nál. Ez végsősoron azt jelenti, hogy a magánszemélyek birtokában lévő sólymok továbbra is állami tulajdonban maradnak Magyarországon.

Az állatvilág legélesebb szemű ragadozóiból - amit gazdáik például fácánok, nyulak elejtésére is használhatnak - Magyarországon egy solymász különben .két vadászmadarat s további két pár tenyészállatot tarthat. A múlt heti határozat egészen röviden kitért a hatóságok és a solymászok kapcsolatának legneuralgikusabb pontjára, a vadászmadarak fészkeinek rablására is. A bírák szakmai dokumentumokat idézve arra hivatkoztak, hogy a nem kellően ellenőrzött vadászmadár-tenyésztés az illegális befogás „kifehérítésének" veszélyét rejti magában.
A múlt század második felében Magyarországon is a fészekfosztogatás volt például a kerecsensólyom-populáció drasztikus csökkenésének az egyik legfőbb oka - olvasható a határozatban, amelynek közzététele előtt az AB kikérte a környezetvédelmi tárca véleményét is. Egy, a HVG által megkérdezett solymász viszont azt állította, a kerecsensólymok az egykori szintetikus rovarirtók, főként a DDT használata miatt kerültek végveszélybe. A szer betiltását követően - magyarázta a szakértő - a védett madarak száma ismét emelkedni kezdett. BABUS ENDRE

Belgium. A sólyomfajok kereskedelme sem bel-, sem külföldre nem engedélyezett.*
Dánia. A vadászati célú solymászat 1967 óta tiltott.
a Franciaország. Egy solymász legfeljebb hat madarat tarthat.
a Kanada. Megkülönböztetik a hobbisoly-mászt és a sólyomtenyésztőt. Brit Columbia államban a fogságban nevelt ragadozó madarak a korona tulajdonában maradnak.
Lengyelország. A sólymok befogása tilos. A tenyészetből való vásárlás engedélyezett.
Magyarország. A sólymok befogása a természetből tiltott; előzetes engedély alapján legális tenyészetből vadászmadarak vásárolha
tók; egy személy legfeljebb hatot tarthat.
Mongólia. Korlátozott számban engedélyezia sólyomexportot.
a Nagy-Britannia. Nincs külön engedélyhez kötve a vadászati célú solymászat, általános vadászati engedély azonban szükséges, a Németország. Az általános vadászvizsga után külön solymászvizsga szükséges.
*A szabály csak a vallon területre érvényes. Forrás: 125/2008-as alkotmánybírósági határozat

Forrás: HVG