Az aranysakál visszatelepülésével új korszak kezdődött a hazai vadgazdálkodásban. Az eleinte ártalmatlannak tűnő fajról, az elmúlt évek, évtizedekben kiderült, hogy falkában bármit megfoghat.

A nagyvadnál a legsérülékenyebb korcsoportot is pusztíthatja, az Alföldön pedig az őz állományát is gyéríti. Számos dunántúli vadgazdálkodó aggódva figyeli az aranysakál térnyerését. A faj elsőként az Ormánságban bukkant fel, majd lassan elszaporodott hazánkban. A toportyánok volumene, a vadászat ellenére, töretlenül növekszik az ország egész területén.

Az országban elsőként, hagyományteremtő céllal, Somogytúron, a Hársas Vadásztársaság két napos aranysakál vadászatot szervezett – tájékoztatta lapunkat Matuska Pál, a Magyar Dinamikus Lövészsport Szövetség többszörös bajnoka, ismert Békés vármegyei ragadozóvadász, a rendezvény egyik főszervezője.

A két napos egyéni vadászatokat a társaság vadászmesterével, Nyári Attilával közösen szerveztük meg, amelyet 2022. novemberében terveztünk megtartani. A Katalin napjára megérkező markáns hidegfront azonban közbeszólt. November végére gyorsan elromlott az időjárás. Ezért úgy döntöttünk, hogy februárjában jövünk el vadászni.

A koslatás még nem kezdődött el, de a sakálok lassan párba állnak. A sakálmozgás a szaporodási időszak kezdetén már jelentős, és ilyenkor óvatlanabbak. A vendéglátók 20 főre maximalizálták a rendezvényen résztvevők számát. Sorshúzással döntöttük el azt, hogy ki, hol fog vadászni a 12 ezer hektáros területen, ahol az erdősültség eléri a 80 százalékot. A nagy, egybefüggő erdőkben a sakál kifejezetten jól érzi magát, a kedvére kóborolhat és vadászhat.

A vadászatért senkinek nem kellett fizetnie. A szállás, valamint a vendéglátás összege egy főre 85 ezer forintba került. Az összeg magában foglalta a vendégvadászok mozgatását a területen és a vendéglátást is. Bárki bármeddig kint ülhetett a magaslesén, időkorlát nélkül lehetett kint tartózkodni. Egyesek síppal próbálkoztak, míg mások csöndben várakoztak a ragadozókra.

A szerencsétől és az egyéni lőtudástól függően mindenki látott, vagy ejtett el sakált, vörösrókát és borzokat is. A két napos vadászat végén összesen 26 ragadozó feküdt a terítéken.

A hagyományteremtő céllal megszervezett vadászatot jövőre is szeretnék megtartani. A ragadozóvadászok közössége egyre bővül, fejlődik. Mivel rendkívül nehéz az aranysakál vadászata, gyakorlott vadászoktól is sokat tanulhatunk az online térben, és az ilyen baráti találkozók alkalmával is – zárta beszámolóját Matuska Pál.

Írta: Dr. Szilágyi Gergely / Fényképek forrása: Matuska Pál

További képek itt!

Forrás: Agrojager