Az etika ma már arról szól, hogy megeszik vagy eladják a lőtt vadat
Viharos indulatokat kavart olvasóinkban, és a vadászokban a Babócsai Határőr Vt. területén lezajlott terelővadászat. Szemtanú informátorunk elmondta, hogy ez hajtás volt a javából. Negyven hajtó tíz kutyával "dolgozott". – Ezen a vadászaton volt olyan külföldi vendég, aki egy állásban tizenegy szarvast lőtt – mondta. – Válogatás nélkül tüzeltek gím- és dámbikára, tarvadra. Arról nem beszélve, hogy ilyenkor rengeteg a sebzés, majd egy idő után a dögön talált vad. Mert elviszi a lövést akár kilométerekre is, végül elpusztul. De ez nem egyedi jelenség, egyre gyakoribb, hogy a vadászatra jogosultak  vaddisznóhajtásban is lövetik a szarvast. A pénz miatt már öldöklés folyik az erdőn, nem vadászat. Etikáról már régen nem beszélhetünk. A statisztikákat pedig meghamisítják. A többszörösét lövik és lopják el, mint ami az üzemtervben szerepel. A technika egyre nagyobb szerepet játszik a vadászatban. Milliós éjjellátó készülékeket használnak.

– Nem gazdálkodás a pusztítás – mondta egy szintén neve elhallgatását kérő vadász. –  Egyébként ezekről a dolgokról mindenki tud, de senki nem fogja névvel vállalni a mondandóját. Valamilyen módon mindenkit "ki lehet lőni".
Diviánszki János, a megyei vadászkamara és a vadászszövetség elnöke másként látja a dolgokat. Amikor a kutyák, a hajtók és a 16 vendégvadász számával szembesítettük, helyesbített: 18 vadász volt.

– Utólag senki sem tudja bebizonyítani, hogy hajtás volt vagy terelés – mondta. –  Az üzemtervben meghatározott egyedszámot jogosult a társaság kilőni. Most persze sokan irigykednek, hogy ilyen jól sikerült a vadászat, és a külföldi vendégek még fizettek is érte. Rágalmazni nagyon könnyű. Két éven keresztül a Babócsai Határőr Vt. nem tudta az üzemtervben előírt mennyiséget meglőni. Akkor senki sem sajnálkozott. Ha ez a vadászat nem jön össze, ott állnak ahol a part szakad. Örülök, hogy ilyen jól sikerült. Somogyban évente húszezer nagyvadat hoznak terítékre, ebből hatezer körüli a szarvasok száma. Ehhez képest nem olyan nagy dolog ez a negyvenkilenc.

Az ismert somogyi vadászok közül Páll Endre szerint ilyen eset többször előfordul, csak nem beszélnek róla.
– Mindenki azt lövi és annyit, amennyit és amit akar – mondta.
–  Megesszük vagy eladjuk. Ma erről szól a vadászetika. Sok neves szakember harcolt azért, hogy a somogyi szarvas a világörökség része legyen. Ha ez így megy tovább, okafogyottá válik a dolog...

Forrás: sonline