Az energiaár-emelkedés a fatolvajokat is cselekvésre buzdítja, de nem a rőzsegyűjtő szegényeknek üzentek hadat az erdészetek. Az ipari méretű lopások többszörös kárt okoznak. Mindenkinek. A Sárbogárdi Rendőrkapitányságon vettek őrizetbe tegnap négy személyt, akik 120 köbméter kocsányos tölgy eltulajdonításával gyanúsíthatóak a Sárkeresztúr környéki erdőből - tájékoztatott Karóczkay Zsolt, a Vadex Mezőföldi Erdő- és Vadgazdálkodási Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese a legfrissebb hírről. A mintegy kétszáz, hatvanéves tölgyet motoros fűrésszel vágták ki, csonkjaikat fedezték fel az erdészek. A javát válogatták a még húsz évig feltétlenül az erdőben hagyandó fáknak. Többszörös kárt okoznak a tolvajok. Ha élőfát visznek, azért, ha kitermelt fát, azért. Nem az elesett, szegény emberektől irigylik a hullott gallyakat, hanem a szervezett lopásoknak kívánnak gátat szabni az összehangolt ellenőrzésekkel. A büntetések nem elég visszatartóak, s általában nem is a főbűnöst szokták tetten érni...
Az óraátállítás miatt (is) hirtelen leszálló korai alkonyatban két terepjáró is nekiindult a Mezőfalva környéki erdőkbe, hogy az akcióterv szerint fellépjenek a fatolvajok ellen. Valler Csaba, a Vadex Zrt. erdésze vezeti a kocsit, mellette Remsei Tamás rendőr főtörzsőrmester ül, mi Cseke Tamás településőr mellé furakszunk be a fotós kollégával. Ironizálunk. A riport szempontjából milyen izgalmas lenne, ha éppen tettenérés közben merülhetnénk alá a valóságba , de persze erre vajmi kevés az esély.

- Mi sem gondoljuk, hogy ilyen alkalmakkor kapjuk rajta a fatolvajokat - mondja Valler Csaba, s a törzsőrmester is bólogat. - A Vadex, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság és a mezőfalvi településőrök egyelőre megállapodott menetrend szerint tartanak alkalmanként razziát, amitől azt reméljük, hogy megelőzi az évről évre növekvő falopást.
Az erdészetnek sok kára származik az illegális fakivágásokból, lépni kellett.
Mielőtt Rózsa Sándor-i vagy Robin Hood-i érzések fognának el bárkit, s könnyekre fakadna a rőzsegyűjtő szegény emberek és a gaz erdőtulajdonosok egyenlőtlen harca okán, sietve leszögezzük, nem a fázó gyermekeinek hullott gallyakat szedegető családapák ellen fogtak össze a földesurak! Ugyan száraz ágakat sem lehet szedni engedély nélkül senki erdejében, de nem is ez a jellemző.
- Legálisan is fához lehet jutni, nagyon olcsón kínálja a Vadex a tervezett fakitermelés alkalmával - erősíti meg Valler Csaba. - Az erdészeti munkások letermelik azokat a fákat, amelyeket gazdaságos kinyerni az adott területen, összerakják, s a többit szinte jelképes összegért  összeszedhetik,   elvihetik.   Az  írásos  engedély  birtokában,  természetesen.
Előfordul az is, hogy festékkel megjelölünk kivágásra ítélt fákat, azt is elvihetik. De sajnos, nem vagyunk egyformák, ennél szabadabban nem ereszthetjük neki a jelentkezőket az erdőnek, mert számosan mellécsapnának egy-két másik fát is az engedélyezett mellé...

A daruszentmiklósi illetőségű, negyvenéves Valler Csaba anyai öregapja, Pötör Károly, s édesapja, Valler Lajos is erdész volt, Csaba vadász is. Szereti a természetet, az erdőt, a vidéket. A terepjáró a földutakat gyűri, kényelmes, komfortos. A valamikori Niva és Aro jobban bírta a sarat, a felázott talajon is elment, meséli, de persze ezek az autók elegánsabbak és csöndesebbek is. Amúgy nem kis határt jár végig az erdész nap mint nap, Daruszentmiklós, Baracs, Nagyvenyim, Mezőfalva, Hantos, Mélykút, Perkáta környékén mintegy 1200 hektárt ellenőriz. A hivatalos elnevezések mellett a népies földrajzi nevek beszédesek, érdekesek.
- Ez a Mezőfalva 5/a nevezetű terület, Sudár erdőnek nevezik - mondja, s sorol még néhányat. -   Sipáki erdő, Sáringer erdő, Antali erdő. - Egyébként mindegy, hogy magánerdő vagy a Vadex erdeje, az erdőfelügyelőség nem tesz különbséget. Tilos engedély nélkül fát vágni, szedni, gyűjteni mindegyikben idegennek.
A fiatal mezőfalvi településőr, Cseke Tamás nem polgárőr, mert nem önkéntes, hanem közalkalmazott. A község próbaképpen fizetésért alkalmaz őröket, a termény- és falopások, s az egyéb ellenőrzések miatt.
A láncfűrésszel nehezebb a fa tövénél dolgozni, meg le is kell hajolni, s az kényelmetlen jegyzi meg csípősen az imponáló alkatú, fiatal törzsőrmester, amint kiszállunk egy tetthelyen. A vak is láthatja,  hogy szinte  derékmagasságnál vágta el a fűrész az akácfatörzseket. - Sok helyütt találunk ilyet. A tolvajok kisebb teherautókkal, motorfűrésszel szerelkeznek fel, s gyorsan cselekszenek. De nem ritka, hogy aggregátorral adnak áramot a csöndesebben járó villanyfűrésznek, annak nem hallatszik el a hangja - teszi hozzá.

Nappal lopják a fát, nem éjjel! Mindenkit arra kérnek, figyeljen, szóljon, s az erdészet utánajár, legális-e a favágás. A sötétben bonyodalmas, az éjszaka csöndjében leleplező is lehet a vonulászás, kocsizúgás, fű rész berreg és.
- Egy köbméter fa forgalmi értéke 15 ezer 840 forint hivatalosan. Ha a tetten ért fatolvaj 20 ezer forint érték alatti fát akart elvinni, szabálysértést követ el, ha fölötte, bűncselekményt - sorolja Remsei Tamás. - Gyakori, hogy egyszerre kevés fát vágnak ki, alkalomszerűen csak néhány darabot, s aztán újra és újra, amíg a hideg tart. De ha összeadjuk, ebből sok kár esik.

A Nyalóka nevű részen autózunk, a terepjáró fényénél a fákat vesszük szemügyre, s a vadakat lessük. Azok persze elszaladnak, egy vonuló őzcsoportot sikerül megpillantani. Erre amúgy nincsenek értékes fák, akác növekszik sarjerdőként, régi telepítés kivágott helyén. A gyenge talajon nem él meg a tölgy, a cser. Szépen esztergált határoszlopok jelzik, melyik erdő meddig tart, s befutunk a mezőfalvi fűrésztelepre. Raklapok készülnek, messzebbről szállított nyárfából többnyire.
- A múltkor az öreg őrt ragasztószalaggal körbetekerték a tolvajok, betörtek a faházba is, gépeket vittek el, szögbelövőt, a zsebeket is átforgatták - mondja Bauer Gyula, az éjszakás.  - Amikor végeztek, leszedték a ragasztót az öregről,  s odébbálltak.   - A fiatalnyugdíjas férfi takaros kutyaházat készített deszkákból az idetévedt kóbor kutyának, amelyik hálásan jelez, figyel. Ha nyugalom van, a macskával alszik szép kis házában.
A portya végén a másik terepjáróval randevúzunk, mobiltelefonon tartják a kapcsolatot egymással. Abban a másik mezőfalvi rendőr és településőr körözött az erdőkben Zsigmond János erdőgondnokkal. Ők sem találtak semmit, de ez a jó. Ha híre fut a razziának, legalább visszatartó erő az is.

- Az erdészet nem hatóság, azért tartanak velünk a településőrök és a rendőrök, hogy igazoltathassanak, ha valakit tetten érünk - magyarázza Zsigmond János. - A fatolvajlás ráadásul nem pusztán az erdészet  anyagi vesztesége miatt károkozás, hanem  a természet védelme szempontjából is. Sokkal összetettebb ez a dolog, mint öt akácfa hazavitele. Bár a sokszor hazavitt és nem pótolt öt kivágott akácfa erdőrablássá nő, ha nem szabnak neki gátat.
Ménesmajorpuszta hallgatag házai mellett húzunk el, itt fenyőfák állnak. Telepítésük idején még nem volt ekkora szárazság erre, bár sosem számított ideális talajnak a fekete és erdei fenyő számára ez a vidék. Hamarosan kivágják őket, de most is látszik, hogy többnyire csak tűzifának lesz alkalmas ez az állomány.
Erdészházat látogatnék meg, romantikus, hívogatóan világító ablakos, öreg házikót. Megmosolyognak. Nincs már ilyen. A szolgálati lakásokat eladták, a technika révén bárki bármikor utolérhető. Nem kell az erdőben laknia az erdésznek.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap