III. Ipoly Erdő Erdészeti Nyílt Nap - Az Európai Erdők Hete idei rendezvénysorozatán szerzett tapasztalatok is megmutatták, hogy milyen fontos az erdészeti kommunikáció terén a kellő mértékű társadalmi nyitottság. Az ekkor lezajlott, zömében családi nyílt napok elsősorban az óvodás és kisiskolás gyermekek erdőről, erdészről szóló ismereteit igyekeztek helyes irányba terelni. Ám, ugyanilyen fontos a fiatal értelmiségiek erdő- és vadgazdálkodásról alkotott, gyakran hamis és hiányos képét megfelelő keretek között átformálni. E téren a párbeszédkereső folyamat kölcsönös, az érdeklődés nagy, melyet a 2008 novemberében immár harmadik alkalommal megrendezett Ipoly Erdő Erdészeti Nyílt Nap jelentkezőinek létszáma is bizonyított.
Már a legelső alkalommal is tudatos vezérfonal választás volt, hogy az erdő- és vadgazdálkodás, területkezelés, közjólét gyakorlati oldalait kint a terepen, az erdőben kell közérthetően, ismeretterjesztő jelleggel közelebb vinnünk az érdeklődő laikusok felé. Mindezt hiteles és ebben mindig szívesen közreműködő erdészeti szakemberek bevonásával. A lékes-körös gazdálkodásról, a lovas közelítésről, a vihar vagy jégkárok nyomán koronatörött bükkösök regenerálódásáról nem lehet, nem elég csak elméleti szintű, informatikai eszközök segítségével generált virtuális ismereteket átadni. Ez akkor igazán „élet-„ és „erdőszagú”, akkor raktározódik el hosszú időre a résztvevőkben, ha mindezt a maga valóságában van lehetőségünk bemutatni, és teret nyithatunk a jó értelmű közvetlen megtapasztalásnak is. Beleértve azt is, hogy mit jelent az erdőmérnök és az erdész munkája a mindennapokban. Mit jelent a 40-50 cm hóban, nehéz terepen gyalog járni, mit jelent a nyári melegekben a meredek hegyoldalakban a törzskiválasztó gyérítés-jelöléseket végezni, s minderre miért van szükség, mi a célja, értelme.
A védett területeken ráadásul lehetőség nyílik, az ez irányú közös célok mentén, a természetvédelmi gyakorlati szakemberekkel való kooperatív együttműködésre is, hiszen a mesterségesen generált lövészárkok betemetése ebben az értelemben is fontos cél kell, hogy legyen. És ahogy a tapasztalat mutatja, kellő nyitottság és tolerancia esetén ez is sikeresen abszolválható.
Mindezek a gondolatok adták meg a hátterét idén novemberben is a III. Ipoly Erdő Erdészeti Nyílt Napnak. A kora délelőtti találkozó után az érdeklődők és szakemberek kis csapata a Királyréti Erdei Vasút különkocsijára szállt, ahol az üdvözlés és a gyakorlati információk után, az Erdei Vasút messzire visszanyúló múltja, jelene és jövőképe került ismertetésre. Jelenében és jövőjében kiemelt hangsúllyal szerepelt az Ipoly Erdő Zrt. egyedi erdő és tájismereti oktató programjának a Gördülő Tanösvénynek és az ennek helyet adó speciális tanösvényi kocsinak a bemutatása.
A királyréti kisebb pihenő és a helyi közjóléti eszközök (pl. erdei játszótér) bemutatása után a résztvevők rövid utazás végén a Börzsöny hegység legismertebb hegycsúcsára a Nagy-Hideg-hegyre érkeztek, amely a terepi bejárás kezdő és végpontja is volt egyben. Itt csatlakozott az Ipoly Erdő Zrt. kísérő szakemberihez Darányi László a Duna-Ipoly Nemzeti Park természetvédelmi őrkerület-vezetője, aki a felkérés és megkeresés nyomán a hegység hiúzvédelmi kutatásairól és az ehhez kapcsolódó gyakorlati tapasztalatokról adott át ismereteket.
A majd öt órás táj-, erdő és vadismereti terepi bejárás során a hegység legrejtettebb belső területeit jelzett turista útvonalakon bejárva, sokféle ismerettel gazdagodtak a nem szakember résztvevők. A fákon sorakozó rejtélyes világító festék pöttyökről, a szálaló gazdálkodásról, erdővédelemről, a gubacsok világáról, az erdei ökoszisztéma sokszínűségéről, vagy akár a korábbi érckutatások nyomairól, és az erdő- és tájhasználati múltról, kötetlen hangulatban lehetett részleteibe menően informálódni.
A változatos domborzati adottságoknak és a látnivalók gazdagságának köszönhetően is elfáradt résztvevők a sötétedés beállta után, a nap lezárásaként Királyréten olthatták szomjukat és verhették el éhségüket. Reményeink szerint jövőre sem szakad meg az Erdészeti Nyílt Napok sorozat és tavasszal immár a kevésbé látogatott és ismert, cserháti tájegységen lehetnek értő kalauzok az erdészeti szakemberek.
Forrás: ForestPress
