Az uniós csatlakozással, a tulajdonosok számának nagyságrendekkel történt megnövekedésével, valamint a közigazgatási reformmal indokolja Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter az új erdőtörvényről szóló javaslat megalkotását. A törvényjavaslat a parlament honlapján olvasható.

A mostani javaslat az 1996-ban hozott erdőtörvényt váltja majd fel, az első ilyen jogszabály 1879-ben született, ez már az ötödik a sorban. Fő szabályként emeli ki a javaslat, hogy az erdőkből származó bármilyen állami bevétel csak az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére fordítható. Az erdőnek legalább 20 méter szélesnek, ötezer négyzetméter területűnek és két méter magasnak kell lennie.

Az állami tulajdonban lévő erdők a kincstári vagyonba tartoznak és korlátozottan forgalomképesek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az öt hektárnál nagyobb erdők csak legalább azonos értékű cserével kerülhetnek ki az állami tulajdonból, míg az ennél kisebbek - amennyiben az államon kívül más is tulajdonosa azoknak - el is adhatók. A vételárból azonban másik erdőt kell vennie az államnak. A cseréhez és az eladáshoz az illetékes miniszter egyetértése szükséges.
A javaslat az erdészeti létesítmények között sorolja fel az erdészeti magánutakat, valamint a keskeny nyomközű erdei vasutat.

Az erdészeti hatóság nyilvántartást vezet a tulajdonosokról, illetve a jogszerű használókról. Ha egy erdőnek több tulajdonosa van, akkor a területet egy személy használatába kell adniuk. Gazdálkodási céllal az erdő haszonbérletbe adható.
Az erdő gazdasági rendeltetését három pontban foglalja össze a javaslat. Így az erdő lehet faanyagtermelő, szaporítóanyag termelő, illetve vadaskert. Az erdők nyilvántartására a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter adattárat működtet.
Külön fejezet foglalkozik az erdő védelmével. Ott legeltetni, hulladékot lerakni, lombot levágni, illetve mohát gyűjteni nem lehet. Az erdő látogatójánál nem lehet motoros fűrész, fél kilogrammnál nehezebb fejű fejsze, illetve 30 centiméternél hosszabb kézi fűrész.

Ha olyan tulajdonos, illetve erdőgazdálkodó kér fakitermelési engedélyt, aki három éven belül megsértette az erdőgazdálkodási előírásokat, csak biztosíték ellenében kaphatja meg azt. A biztosíték az erdőfelújítást garantálja, és bankgarancia, hatósági vagy ügyvédi letétbe helyezett készpénz, államkötvény, illetve az állam javára bejegyzett jelzálogjog lehet. Az újraerdősítés végén visszajár a biztosíték 70 százaléka, majd a következő ellenőrzés után a maradék is.
A fakivágás alapdokumentuma az erdőgazdálkodási műveleti lap. A kivágott fát az ez alapján kiállított szállítójeggyel lehet csak továbbítani. A hatóság a jegy meglétét ellenőrizheti.
Az erdők gyalog, de csak a kijelölt úton - üdülési, sportolási és kirándulási céllal - ingyen látogathatók. Az erdő tulajdonosa követelheti az okozott kár megtérítését. Lovagolni és járművel közlekedni csak a kijelölt úton lehet. Egyes járművek erdei közlekedése korlátozható. A lovagló- és a kerékpárutakat úgy kell kijelölni, hogy nagyobb területi egységben összefüggő hálózatot alkossanak.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága szerdán tárgyalta az új erdőtörvény tervezetét. A bizottság többséget alkotó kormánypárti tagjai vitára alkalmasnak találták a tervezetet, az ellenzékiek tartózkodtak, így a főbizottság továbbengedte a leendő erdőtörvényt. A ForestPress úgy tudja, hogy a Környezetvédelmi Bizottságban a kormánypárti képviselők között kialakult nézeteltérés miatt levették a bizottság szerdai napirendjéről a törvény tárgyalását. Ez a gesztus valószínűleg késlelteti, de meg nem akadályozhatja a törvénytervezet tárgyalási sorozatba vételét az Országgyűlés plenáris ülése számára.
A Mezőgazdasági Bizottság vitájáról rövidesen részletesen beszámolunk.

Forrás: MTI/ForestPress