Lába kél a hazai erdőknek - Két évvel ezelőtt még csak 100 ezer, idén már 300 ezer köbméterre becsülik a lopásokat. A jövőben igazoltathatnak az erdőben az erdészek, ha elfogadja a parlament az új erdőtörvényt. Akár le is foglalhatják a láncfűrészt, a szállítóeszközöket, a kerékpárt vagy a gépkocsit is, ha valakit falopáson érnek. Legalább ilyen fontos változás lesz, hogy a kereskedőnek is igazolnia kell majd a faáru eredetét. Az új jogszabály az egyre szaporodó és egyre nagyobb kárt okozó falopások miatt is erősítené az erdők védelmét.

Hároméves előkészítést követően a kormány a múlt héten benyújtotta az Országgyűlésnek az új erdőtörvényt. Az új jogszabály a falopások visszaszorítása érdekében létrehozza az erdővédelmi szakszolgálatot a mezőőrihez hasonló jogosítványokkal. Emellett a faanyag szállítását is szigorú számadású bizonylattal kell majd igazolni annak érdekében, hogy a szállítmány nyomon követése szavatolható legyen.
A tűzifalopások mellett a karácsonyfának valót is most vágják a tolvajok. Az egyre jobban gépesített bandák órák alatt milliós veszteséget okozhatnak az erdő-, illetve fenyőfa ültetvény tulajdonosának.
Előfordul, hogy nem a teljes fát vágják ki, csak megcsonkítják, de az a fenyő már sosem lesz
karácsonyfa.
Egyre több jel bizonyítja, már régen nem „megélhetési" falopásról beszélnek az érintettek, hiszen egyszerre több hektáron tarra vágják az erdőt, és szakszerűen el is szállítják a helyszínről a feketén kitermelt fát. Nagyon nehéz lebuktatni a fatolvajokat szállítás közben, mert a szervezett bűnözői csoportok orgazdái legális papírokat állítanak ki. Ráadásul jó néhányszor hajléktalanok nevére megvesznek fillérekért egy-egy erdőterületet a bűnözők, majd engedély nélkül letermelik a fát. Néhány százezer forintos befektetéssel néhány milliós haszonra tehetnek szert. Csupán a tűzifa ára az elmúlt években köbméterenként 5-7 ezer forintról 15-17 ezer forintra emelkedett a növekvő kereslet miatt. A hatóság pedig olyan bírságot róhat ki a „tulajdonosra", amilyet akar, mert a vagyontalan hajléktalantól nemigen tudják behajtani a pénzt.
Az erdő bizonyos értelemben korlátozott magántulajdon, hiszen csak a szakhatóság által jóváhagyott tervek szerint termelheti ki a fát az erdőbirtokos is. Az engedély nélküli vágást szigorúan büntetik. Előfordul, hogy az erdő tulajdonosa elveszti a favagyont, mert ellopják a tolvajok, és még bírságot
is fizethet.
A fűtési szezon közeledtével minden évben jelentősen megszaporodnak a falopások, a hideg idő beálltával ugyanis a lakosság elkezdi ritkítani az erdőt - mondta el lapunknak Papp   Gyula,   az   Északerdő Zrt. vezérigazgató-helyettese. Hozzátette: emellett persze állandóak az üzletszerű fakitermelések is. A fatolvajok évente csaknem 15 ezer köbméter fát vágnak ki engedély nélkül, több tízmilliós kárt okozva ezzel az erdészetnek. Papp Gyula szerint az új erdőtörvény valamennyire visszavetheti a falopásokat, ám teljesen meggátolni nem tudja. Az erdővédelmi szakszolgálat felállítása is segíthet az illegális fakitermelésekkel szemben, mivel az őrök nemcsak kényszerítőeszközöket alkalmazhatnak, de elő is állíthatnák az elfogott tolvajokat. Ám ez erdészeti igazgatóságonként 4-5 embert jelent, így valószínűleg nem oldja meg teljesen a problémát. Az igazi áttöréshez a büntetési tételeket is emelni kellene, hogy az igazán elrettentse az elkövetőket. Jelenleg a szabálysértési értékhatár, húszezer forint, büntetőjogilag nem lehet eljárni azokkal a tolvajokkal, akik egy biciklivel elvihető mennyiségű fát lopnak el. így vérszemet kapnak a tolvajok.
Bányai Péter, az Északerdő Zrt. erdőművelési vezetője hozzáfűzte: a hatályos erdőtörvény nem igazán védi az erdészeket, akik néhol nap mint nap ki vannak téve fenyegetéseknek. Szerinte nagyon jó eleme még a módosításnak, hogy a faanyag szállítását is szigorú számadású bizonylattal kell majd igazolni annak érdekében, hogy a szállítmány nyomon követése szavatolható legyen.

Jung László, az Eger Erdő Zrt. vezérigazgató-helyettese lapunknak elmondta: abban bíznak, ha a törvénymódosítás hatályba lép, nagyobb szigort tudnak majd kifelé sugározni. A fatolvajt esetleg elrettentheti az a tudat, hogy az erdész hatékonyabban eljárhat ellene. Jung László megjegyezte: az erdővédelmi őrszolgálat a gazdálkodótól független szolgálatot jelent, hiszen bérüket a központi költségvetésből finanszírozzák majd. A vezérigazgató-helyettes ezenkívül kiemelte: karácsony előtt sajnos gyakran előfordul, hogy üzletszerű, tömeges fenyőlopás is történik. Ám az erdészek itt sem tehetnek sokat, ha az illegális fakitermelő megállás nélkül továbbhajt, s nem áll meg ellenőrzésre. Amíg a törvénymódosítás nem lép hatályba, annyit tehetnek, hogy az erdészek a rendőrökkel együttműködve intenzívebb razziákat szerveznek karácsony előtt, amit meg is tesznek.

A Pilisi Parkerdő Zrt. 65 ezer hektáron gazdálkodik. A főváros tágabb vonzáskörzetébe tartozó területeken, a Gerecsétől a gödöllői dombságig, illetve Tatabányától a Dunakanyarig, le Ráckevéig a társaság felel a főleg jóléti erdőkért. Ezek kétharmada természetvédelmi terület.
A parkerdőkbe évente átlagosan 10 millió látogató érkezik, a környezetükben pedig 3 millióan élnek, így nagy mennyiségű fát nehéz lenne ellopni, mert valaki mindig bejelentést tesz - említette Lomniczi Gergely szóvivő. - Ennek ellenére vannak körzetek, például Csobánka, Pilisszentkereszt, Törökbálint, ahol előfordulnak rendszeresen falopások. így évente 1000-1500 köbméter faanyagot visznek el a tolvajok, főleg a hideg hónapokban. Ez még a legolcsóbb tűzifaáron számolva is 13-20 millió forintos veszteség évente. Bihari Tamás, Csepe Erika

Milliárdok mennek veszendőbe
Az állami és magán-erdőgazdaságok évente átlagosan 7-8 millió köbméter fát termelnek ki. Alig két évvel ezelőtt 100 ezer, idén viszont már 300 ezer köbméterre becsülik az ellopott fa mennyiségét a szakemberek. A valós szám azonban valószínűleg jóval nagyobb ennél. Mára milliárdos az erdőgazdaságok, erdőbirtokosok kára.

Forrás: Népszava