Egykor előfordult itt, de kipusztult. Az északnyugati határvidéken, a régen néha meg-megjelent siketfajd repatriálására még nem alkalmasak a körülmények. Viszont a harmadik fajdféle, a császármadár - mely az Északi-középhegységben jelenleg is él - állománynövelése sikerrel kecsegtethet.
A nyírfajd-újrahonosítási program ötletgazdája és kidolgozója Dudás Miklós, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi felügyelője. Korábban a nemzeti park igazgatósága az ország északkeleti végében lévő, hozzá tartozó Hajdúsági Tájvédelmi Körzeten belül jelentős tájrehabilitációt, többek között nyírerdő-telepítéseket végzett már korábban - tudjuk tőle. Ez lehetővé teszi, hogy a nyírfajd is megmaradjon a számára immár alkalmassá tett élőhelyen.
A kezdeményezést a Nyírerdő Zrt. felkarolta, s három éve megkezdődött az országosan egyedülálló program - mondja Kaknics Lajos, a zrt. vezérigazgatója. A madarakat egyelőre zárt térben, röpdékben szaporítják. Először nyolc nyírfajdot hoztak Németországból - ahol ez a madár egyes területeken szabadon is él -, tavaly újabb hetvennel bővült a létszám, és a fajdok már költeni is kezdtek a röpdékben. Szintén a múlt évben három újabb nyírfajdtelepet létesített az erdészeti társaság. A legtöbb madár az idén, a közelmúltban került a telepekre - összesen száz darab. S hogy az újrahonosodó állomány genetikailag minél változatosabb, így minél életképesebb legyen, Lengyelországból, Ukrajnából és Romániából is hoznak nyírfajdokat a telepítők. A nemzeti park igazgatósága külön röpdét szándékozik létesíteni a meglévő, az erdészet kezelésében lévőkön túl.
Mindez széles körű támogatottsággal történik. A német Hans Ascenbrenner professzor, és az angliai Paek District Nemzeti Parkban folyó nyírfajdtenyésztési munkát felügyelő Gordon Bowker - e madár nemzetközi szaktekintélyei - tanácsaikkal támogatják a munkát, s nemrégiben elismerésüket fejezték ki az eredmények láttán. A Debreceni Egyetem Természetvédelmi Állattani és Vadgazdálkodási Tanszéke, illetve a Safari Club International Közép-magyarországi Szervezete ugyancsak részt vesz a programban. Az első nyírfajdokat néhány év múlva engedhetik szabadon - addig még ki kell dolgozni a kibocsátandó egyedek nyomon követésének módszerét is.
Magyarországon a legnagyobb fajdféle, a siketfajd is előfordult egykor, elsősorban az északnyugati hegyvidéken - legalábbis évtizedekkel ezelőtt még át-áttévedt egy-egy példány a határon. S bár korábban történt kezdeményezés a repatriálására, Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park igazgatója mondja: a terület még nem alkalmas arra, hogy valóban újra tudjon honosodni nálunk ez a madár. Legkisebb fajdfélénk, a császármadár kis létszámban viszont még előfordul Magyarországon, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területén - mondja Dudás Miklós. Tervezi: nemsokára e madár helyzetének stabilizálásáért, népességének növeléséért is munkába kezd. Farkas Csaba

Csongrádban: fogoly-visszatelepítés
A korábbi évtizedekben kipusztulás küszöbére érkezett Magyarországon a - fajdfélékhez hasonlóan szintén a tyúkalkatúak közé tartozó - fogoly. Védelméért országos akció indult az FVM támogatásával. A Csongrád és Békés megyében működő Dalerd Dél-alföldi Erdészeti Zrt. 2005-ben csatlakozott a programhoz. Élőhelyfejlesztés után kezdetként ezer darab, színes gyűrűvel ellátott foglyot helyeztek ki a Derekegyház közelében kialakított fogolyrepatriációs mintaterületre - tudtuk meg Bajorhegyi Tünde vadászati előadótól. Azért e területet választották az újrahonosításra, mert innen sosem tűnt el teljesen a fogoly - ha csak néhány darabos állományban is, de folyamatosan jelen volt. Az élöhelyfejlesztés és a sorozatos fogolykihelyezések révén több ezressé sikerült fölfejleszteni az állományt, s már vadászható is - szigorúan ellenőrzött keretek között. Azt, hogy a fogoly rendszeresen újra szaporodik Derekegyházon, mutatja: mind több gyűrű nélküli - tehát természetes körülmények között napvilágot látott - egyedről érkezik visszajelzés.

Forrás: Népszabadság