A közép-amerikai szigetállam totális háborút hirdetett a területén rendkívüli mértékben elszaporodott és fertőző afrikai és ázsiai eredetű majmok ellen. Puerto Ricóban nem bánnak kesztyűs kézzel az idegen majmokkal. A közép-amerikai állam délnyugati részén a herpesz- és hepatitisvírust hordozó patas- és rhesusmajmok immár 30 éve veszélyeztetik a termőföldeket, a vadvilágot és az emberek egészségét is. A helyi hatóságok határozott lépésre szánták el magukat, ami szerint valamennyi állatot be kell fogni, és el kell pusztítani, mielőtt az egész szigeten elterjednének.

Sokan a mostani akciót már túl későinek tartják. Dr. Mark Wilson, a Florida International Teaching Zoo igazgatója szerint legfeljebb annyit tudnak elérni, hogy a majmok beljebb húzódjanak az őserdőkbe, kiirtani már nem lehet őket, az állatok nagyon elszaporodtak, ráadásul igen eszesek is.

A Puerto Rico délnyugati részén található Lajas-völgy a majmok elterjedésének forrása. Ide érkeztek ugyanis a 20. század ’60-as éveiben az első példányok, olyanok, akik egész egyszerűen megszöktek a közeli szigeteken működő kutatóintézetekből. Hamar alkalmazkodtak a környezeti viszonyokhoz, és gyorsan elszaporodtak. Teljesen idegen fajokról van szó; míg a rhesusok Ázsiából származnak, a patasok afrikai eredetűek. A kedvező, nedves és meleg éghajlat, a ragadozók csekély száma pedig nem gátolta és gátolja folyamatos szaporodásukat. Táplálék is bőséggel akad: a helyi gazdag madárvilág, illetve a mezőgazdasági területek termései. A sikeresen megtelepedett kolóniák egyre nagyobb veszélyt jelentenek Puerto Rico őshonos élővilágára.

Magában a Lajas-völgyben legalább ezer, 11 különálló kolóniából származó majom él. Évente mintegy 300 ezer dollárnyi közvetlen kárt okoznak a termésben, illetve közvetett úton további egymillió dollár értékben az által, hogy a gazdák kénytelenek olyan növényeket termeszteni, amelyeket a majmok kevésbé szeretnek, ám ezek éppen kevésbé jövedelmezők. A rhesusok ráadásul hepatitisszel is fertőzöttek, a tapasok pedig könnyen vírushordozókká válhatnak, így az idegen majomkolóniák a lakosságot is veszélyeztetik.

Az eddigi megfigyeléseket javarészt a Natural Resources nevű szervezet munkatársai végezték. Az erdészek által befogott 16 állatból kettőre rádiós nyakörvet szereltek, és szabadon engedték, a többit azonban agyonlőtték. A szervezet szerint ez a megoldás jóval emberségesebb, mintha mondjuk injekcióval altatnák el őket.

A majomprojektet próbálják csendben intézni a hatóságok. Nincs szükség tiltakozó szervezetekre, akik olyasmi ellen emelik fel a szavukat, amit valójában nem is értenek – fogalmazott Javier Velez Arrocho, a Natural Resources titkára. Ezek a majmok nem őshonosak, túl sok van belőlük, ráadásul veszélyt jelentenek. Ha kiszabadulnak a völgy környéki területekről, és eljutnak Puerto Rico szigetének közepéig, akkor már semmi nem állíthatja meg őket – tette hozzá a szakértő.

Forrás: NGO