Tavaszra megszülethet az új törvény. Hároméves előkészítés után került idén ősszel a parlament elé az új erdőtörvény tervezete, mintegy harminc környezet- és természetvédő szervezet mégis a visszavonását kéri a kormánytól a hiányos társadalmi egyeztetésre, a társadalmi egyetértés hiányára és koncepcionális hibákra hivatkozva.

A erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvénytervezet legnagyobb hiányossága szerintük az, hogy tovább szűkíti a hatósági jogköröket, az eddiginél is liberálisabbá teszi az erdőgazdálkodást, olyannyira, hogy az már az erdővagyon értékét veszélyezteti. Hiányolják az új erdőgazdálkodási tervekhez készítendő, a Natura 2000 program előírásait figyelembe vevő hatásvizsgálatokkal kapcsolatos előírásokat is a jogszabályból.

A tervezetet benyújtó agrártárca szerint a törvény hatályba lépésétől – amit jövő márciusra remélnek – fokozottabb védelmet nyújthatnak a hazai erdőknek. A falopások visszaszorítása érdekében például szigorítják a faszállítmányok eredetét igazoló szállítójegyek ellenőrzését, ennek érdekében pedig létrehoznák az erdővédelmi szakszolgálatot, a mezőőrihez hasonló jogosítványokkal. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal már meg is kezdte a szakszolgálat létrehozásához szükséges előkészületeket. Kérdéses persze, mit tehetnek majd a szolgálat emberei a gyakorlatban az olykor nagyon is jól szervezett tolvajokkal szemben, hiszen már eddig is volt rá példa, hogy megtámadták az ellenőrzést végző erdészeket. A mezőőrök ugyancsak keveslik a rendelkezésükre álló eszközöket a tolvajok megfékezésére, az idén például fölvetődött részükről az önvédelmi célú fegyverviselés igénye is.

Ezen túlmenően az 1996-os törvényt váltó tervezet újradefiniálja az erdő fogalmát és az állami tulajdonban lévő erdő hasznosítási lehetőségeit. Az erdő gazdasági rendeltetését tekintve lehet faanyagtermelő, szaporítóanyag-termelő, illetve vadaskert. A benyújtók leszögezik, hogy az erdőkből származó bármilyen állami bevétel csak az erdők fenntartására, gyarapítására és védelmére fordítható a jövőben, továbbá azt is, hogy az állami tulajdonban lévő erdők a kincstári vagyonba tartoznak és korlátozottan forgalomképesek. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az 5 hektárnál nagyobb erdők csak legalább azonos értékű cserével kerülhetnek ki az állami tulajdonból, míg az ennél kisebbek – amennyiben az államon kívül más is tulajdonosa azoknak – el is adhatók, a vételárból azonban másik erdőt kell vennie az államnak. A cseréhez és az eladáshoz az illetékes miniszter egyetértése szükséges.

A tervezet pontosabbá teszi az erdőkről szóló adatbázisokat is, és nagyobb jelentőséget ad majd nekik, mivel az egyik erdővédelmi előírás szerint ha olyan tulajdonos, illetve erdőgazdálkodó kér fakitermelési engedélyt, aki három éven belül megsértette az erdőgazdálkodási előírásokat, csak biztosíték ellenében – ami lehet bankgarancia, letétbe helyezett készpénz, államkötvény, de az állam javára bejegyzett jelzálogjog is – kaphatja meg azt.

A törvénytervezet meghatározza azt is, hogy mik az erdőjárók, látogatók számára tiltott tárgyak, illetve tevékenységek. A mohagyűjtés például ezek közé tartozik. Az erdők a kijelölt utakon gyalog, lóval és járművekkel – üdülési, sportolási és kirándulási céllal – ingyen látogathatók. Egyes járművek erdei közlekedése azonban korlátozható lesz, vagyis megoldódik a természetvédelmi területeken quadozók okozta probléma. A tervezet rendelkezik továbbá a lovagló- és a kerékpárutak kijelöléséről is.

Forrás: Napi Gazdaság