Nem könnyíti meg a gazdák dolgát a vadállatok okozta károk megtérítésében az 2008/1676-os kormányhatározat, amely a vadkárok felmérésének és a kártérítési összeg megállapításának módszertanát tartalmazza. Bár a megjelent jogszabályra régóta várnak az érintettek, első olvasatra úgy tűnik, hogy bürokratikus nyakatekertsége inkább a vadak pártján áll, mint a károsultakén.

A kormányhatározat a 2006/407-es vadászati törvényben előírt, a vadkárok megtérítését tárgyaló paragrafusok alkalmazási útmutatását tartalmazza, szabályozza a hivatalos eljárást a kárfelmérésre és a kártérítési összeg megállapítására a növényi kultúrák, erdészeti faiskolák és haszonállatok esetében. A jogszabály értelmében a károsult az észrevételezéstől számított 24 órán belül köteles jelenteni a kárt a területileg illetékes polgármesteri hivatalnál. A helyi önkormányzat a panasz iktatását követően ugyancsak 24 órán belül köteles értesíteni a megyei mezőgazdasági igazgatóság, valamint a környezetvédelmi ügynökség szakembereit – ennek hatáskörébe tartozik a kárbecslés – a felmérő bizottság létrehozásának céljából. Ez a bizottság, amelynek tagjai kötelező módon a helyi tanács, a környezetvédelem és a mezőgazdasági igazgatóság egy-egy kinevezett képviselője (esetenként részt vehet benne a vadgazdaságot üzemeltető intézmény képviselője, vagy a természetvédelmi területek esetében annak adminisztrátora), a károsult személy jelenlétében 48 órán belül (az illető polgármesteri hivataltól kapott értesítés időpontjától számítva) köteles jegyzőkönyvezni a tényállást, valamint a kárértéket.

Az elpusztított háziállatok esetében szükséges az állatorvosi hatóság képviselőjének jelenléte is, illetve az általa kiállított bizonylat. Az említett határidők be nem tartása a kártérítési igény semmisnek nyilvánítását vonja maga után. Ezután a kártérítést igénylőnek az eset aktacsomóját iktatnia kell az erdészeti hivatalnál. A dossziénak tartalmaznia kell az igénylő kérését, a bizottság összehívását bizonyító értesítést, a kárfelmérő jegyzőkönyvet, a károkozást igazoló fényképeket, videofelvételeket, tanúvallomásokat vagy egyéb igazoló bizonyítékokat, valamint a bizottság által kitöltött jegyzéket, amely szerint a kárvallott megtette a szükséges intézkedéseket a kármegelőzésre.

A kormányhatározat melléklete tartalmazza a kármegelőzési kötelezettségeket is. Eszerint a növénytermesztőnek szerepelnie kell a gazdalajstromban, kérnie kell a vadállomány hivatalos kezelőjét, hogy a vadkárok kritikus időszakaiban hozzon megelőző intézkedéseket, biztosítsa az őrzést ezen időszakokban, fix vagy mozgó, szag- és hangriasztókat kell felszerelnie.

Az állattenyésztő kötelessége, hogy a megtámadott háziállat szerepeljen az állatorvosi nyilvántartásban, legyen fülszámozva, gondoskodnia kell az állatok őrzéséről, csak a megszabott területeken legeltessen, éjszaka az állatokat karámban, felügyelet mellett tartsa, és csak az erdészet vagy a vadgazdálkodási intézmény képviselőjével közösen megállapított utakon hajtsa azokat itatni és a legelőre.

A határozat a vadállomány kezelőjének kötelezettségére is kitér. Eszerint az évente meghatározott kilövési kvótát teljesítenie kell, biztosítania kell a vadállatok számára a kiegészítő etetést, a vadat távoltartó intézkedéseket kell hoznia (pl. hajtások, riasztó lövések) a támadásoknak leginkább kitett területeken, ha szükségesnek látja, pluszkvótát, a potenciális veszélyt jelentő vadállatokra pedig kilövési engedélyt kell kérnie.

A kártérítési összeget védett vadak okozta károk esetében (medve, farkas, hiúz) a környezetvédelmi minisztérium, nem védett vadak esetében az illető területen vadgazdálkodást folytató társaság fizeti.

Az elmúlt években sok bosszúságot okoztak a gazdáknak a vadállatok Hargita megyében. Both József, a Hargita megyei környezetvédelmi ügynökség természetvédelmi osztályának vezetője elmondta, hogy 2007–2008-ban három, vadak által okozott személyi sérülés, 21 elpusztított szarvasmarha, valamint 63 juh esetében továbbították a kárigénylési dossziékat a fővárosi illetékeseknek.

– Abból a feltevésből kiindulva, hogy sokan ránk telefonálnak az igényelt kártérítés sorsát illetően, arra lehet következtetni, hogy a legtöbben még nem kapták meg a minisztériumtól a megállapított összeget – vélekedik Both.

Forrás: Erdély Ma