Sok ragadozómadár pusztul el mérgezésben, amit majd' minden esetben forgalomból kivont, vagy kivonás alatt lévő növényvédőszerek okoztak... A Figyelőnet blog oldalán a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet alábbi tájékoztatója olvasható. Ezek a mérgek az emberre is veszélyesek lehetnek?
Rendkívül veszélyesek. Ha valaki a mérgezéshez felhasznált csalihoz majd valamilyen élelmiszerhez hozzáér, vagy egy megmérgeződött állatot (pl. egy mérgezés miatt legyengült, de külsőre egészségesnek tűnő fácánt) elfogyaszt, az komoly, akár életveszélyes mérgezést is elszenvedhet.

Három esetben idült ólommérgezést állapítottak meg, amikor is a sasok meglőtt zsákmányt fogyasztottak, és a gyomrukban lerakódott ólomlövedékek okozták a mérgeződést. Egy további kivételnek számító esetben egy ismeretlen elkövető szándékosan fácánokat mérgezett meg, és a sasok és egerészölyvek másodlagosan mérgeződtek.


Kik csinálják ezt, kiknek állhat ez érdekében? Mit kaphatnak a bűnösök?
Semmi biztosat nem állíthatunk, hiszen a legtöbb esetben jelenleg is folyik még a nyomozás.
Az elmúlt két év esetei közül egyben történt eddig vádemelés, amikor is a vád szerint egy jászsági gazdálkodó galambjait féltette a ragadozóktól, és ezért helyezett ki mérgezett csalétkeket és csapdákat.
A gyanúsítottak leggyakrabban az apróvad- vagy háziállat-állományukban a vadon élő ragadozók által okozott, vélt vagy valós kár elkerülése érdekében fordulnak ehhez az illegális eszközhöz. A célpontok a legtöbb esetben valószínűleg nem a sasok, hanem a rókák és a varjúfélék (amelyek legális eszközökkel gyéríthetők lennének), azonban a mérgezés nem szelektív, így gyakorlatilag bármely ragadozó, vagy dögevő életmódú állat, vagy szélsőséges esetben akár az ember is áldozatává válhat.

Ha bebizonyosodik a szándékos mérgezés ténye, akkor az elkövető öt évig terjedő börtönbüntetésre, és az eset súlyosságától függően több millió forintos kártérítésre ítélhető.

Eddig két ügy zárult le elmarasztaló ítélettel. Egy békési vadőrt, aki három bűntársával, egy rétisas és 60 más védett madár pusztulását okozta, első fokon két és fél év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek. Egy szintén békési gazdára, aki a helytelen vegyszerhasználattal 115 daru pusztulását okozta, közel 15 millió Ft-os természetvédelmi bírságot róttak ki.

Több jelenlegi ügyben még nyomozás folyik, egy eset pedig már a bíróság előtt van.

Hány sast mérgeztek meg pontosan az elmúlt időszakban?
Összsesen 733 védett és 106 fokozottan védett madár esett áldozatul, így 114’040’000 Ft-os természetvédelmi károkozásról van adatunk.

A valós természetvédelmi kár ezen értékeknél jelentősen nagyobb, hiszen a tetemek nagy részéről sosem szereznek a szakemberek tudomást.

Veszteség A Magyar Madártani Egyesület (MME) nyilvántartása szerint elpusztult Az elmúlt 3 évben: 35 parlagi sas, 30 rétisas, 1 szirti sas; az elmúlt 10 évben: 37 parlagi sas, 48 rétisas, 1 szirti sas.

Mennyire tekinthető ez a pusztulás jelentősnek?
Rendkívül jelentős, hiszen mindkét érintett faj fokozottan védett, országos állományuk az elmúlt évtizedek természetvédelmi erőfeszítéseinek hatására ugyan lassan emelkedett, de még mindig csak 85 pár a parlagi sas és 160 pár a rétisas esetében. Így például az elmúlt két évben mérgezetten megtalált 30 parlagi sas példány az ezen időszak egész európai uniós szaporulatának több mint 10%-a. Mivel a valós mérgezések okozta pusztulás ennél jelentősen nagyobb (hiszen a tetemek egy részét nem találjuk meg), illetve egyéb emberi eredetű veszélyforrások (pl. áramütés) is jelentősen tizedelik az állományt, beláthatjuk hogy ezek a közelmúltban elszaporodott értelmetlen bűncselekmények a világviszonylatban egyedülálló kárpát-medencei populációt néhány év alatt a kipusztulás szélére sodorhatják .


Emellett nemzetközi felelősségünk is nagyon jelentős ezen ügyekben, hiszen számos európai ország sasa nálunk tölti a telet. Felelősségünk azért nagy, mert kollégáink kormányai és civil mozgalmai is rendkívül sok pénzt költenek határaikon belül ezen ragadozómadarak védelmére. Sajnos már több külföldön gyűrűzött sas lelte bizonyítottan nálunk halálát mérgezés miatt, például szlovák parlagi-, vagy észt rétisasok.

Hogyan lehet a további mérgezések ellen küzdeni?
A Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok szakemberei a legveszélyeztetettebb területek folyamatos ellenőrzésével próbálják a lehető leghamarabb észlelni az egyes mérgezéses eseteket, és felszámolni a méreg-forrást. A beteg madarakat a szakemberek haladéktalanul specialista állatorvoshoz, illetve a begyűjtött tetemeket toxikológiai vizsgálatra szállítják.

Az intézkedéssel párhuzamosan a természetvédelmi szakemberek feljelentést tesznek, amelynek hatására a rendőrség kiterjedt nyomozásba kezd. Az esetek hátterének feltárásában a növényvédelmi és a vadászati szervek is segítenek.


A jövőbeli esetek megelőzése csak úgy lehetséges, ha széleskörű felvilágosító munka kezdődik a mérgezések veszélyességéről , illletve ha a bűnösökkel szemben precedens értékű ítéleteket hoznak. Nyilvánvalóan akkor lesz teljes a győzelem, amikor a veszélyes szerek végleg eltűnnek, nemcsak az engedélyezett szerek listájáról, hanem a legeldugottabb raktárakból is.

Mit tegyen az, aki esetleg elpusztult vagy beteg ragadozómadarat talál?
Haladéktalanul értesítse a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet (30/525-40-71, mergezes @ mme.hu), vagy a területileg illetékes nemzeti parki igazgatóságot (elérhetőségüket ld. a www.nemzetipark.gov.hu
weboldalon).


Forrás: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet / NGO