A vadásztársaságok csupán ötven forintot kapnak a harmadik kategóriájú vaddisznóhús kilójáért a felvásárlóktól. Ez az összeg az önköltségi árat – takarmány, vadkárok – sem fedezi. Ráadásul valami "csoda folytán" az árak egyszerre változnak.
Magyarországon nyolc-tíz felvásárló cég működik. A felvásárlók szerint szó sincs kartellezésről, az árakat a piac igényei határozzák meg. A vadhús 80-85 százalékát a feldolgozók külföldön értékesítik.

A nagyvadas vadászterületeken december–januárban zajlik "a betakarítás", ez a legkedvezőbb időszak az egyéni vadászatokra és a társas vadászatok szervezésére. A vadászatra jogosultak igyekeznek a hatóság által jóváhagyott és megkövetelt kilövési terveket teljesíteni. "Ilyenkor dől a lőtt vad a felvásárlókhoz, akik, kihasználva a termelők kiszolgáltatottságát – hiszen a jelenleg érvényes jogszabályok szerint csak néhány nagykereskedelmi cégnek adhatják el a vadat –, jelentősen lenyomják a felvásárlási árakat. Évek óta megfigyelhető jelenség ez, de ami a mostani szezonban történt, minden képzeletet felülmúl – mondta lapunknak Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke. – Ha a vaddisznó önköltségi árának kiszámításakor figyelembe vesszük a feletetett takarmányt, a többéves tartás és védelem költségeit, plusz még az okozott vadkárt is, akkor a vadgazda és a vadász meggondolja, ilyen felvásárlási árért kockáztassa-e még a vadászat költségeit is."

Pechtol János szerint Magyarországon nyolc-tíz felvásárló cég van, s bár azt nem lehet kijelenteni, hogy kartelleznek, azaz egyeztetik az áraikat, de ebben az időszakban a felvásárlási áraik valahogy mégis megegyeznek. Valami "csoda" folytán egyszerre emelkednek vagy csökkennek a felvásárlói árak.

Pechtol János szerint nem tudni, hogy miként lesz az ötven-százötven forintos vaddisznóhúsból a szupermarketekben 1200-1400 forintos, hol realizálódik ez a tetemes haszon, a felvásárlóknál vagy a kereskedelemben, de az biztos, hogy nem a vadásztársaságoknál.

A vadásztársaságok nehéz, kiszolgáltatott helyzetét sokan kihasználják, és busás hasznot fölöznek le. Nem tehetik meg, hogy a magasabb árak elérése érdekében kevesebb disznót lőjenek ki, mert a hatóság által előírt tervet teljesíteniük kell. Pontosan meg van határozva, hány disznót kell egy év alatt terítékre hozniuk. Ha a kilövési tervet nem teljesítik, fizethetik a pénzbírságot.

A feldolgozók szerint az árakról a piac dönt

"Az árakat a piac igényei határozzák meg, ezért határozottan cáfolom, hogy a feldolgozóüzemek kartelleznének" – mondta lapunknak Karóczkay Zsolt, a Vadex Mezőföldi Zrt. gazdasági vezérigazgató-helyettese. Kiemelte: a vadhús 80-85 százalékát a feldolgozók külföldön értékesítik, s mivel 2007 karácsonya óta jelentősen visszaesett a vaddisznótermékek – főleg a gyorsfagyasztott áru – iránt a kereslet, csökkentek az árak, s ezért tűnhet úgy, hogy a felvásárlási piacon egyszerre következett be ármérséklés. Hazánkban több vadfeldolgozó van, mint amennyit a lőtt nagyvad mennyisége indokolna, ezért az elmúlt években a feldolgozók esetenként a reálisnál magasabb árat fizettek, hogy hozzájuk vigyék a vadat a társaságok. Néhány évvel ezelőtt a Vadex Mezőföldi Zrt. 450-500 forintot is adott a vaddisznóért, s még decemberben is 260 forint volt egy kiló első osztályú hús, ami most – a kereslet csökkenése miatt – 160 forint lett. A szakember nem tart attól, hogy a vadásztársaságok más csatornát keresnek a hús értékesítésére.

Házhoz megy a vad

A Vadászati Védegylet országos elnöksége évek óta foglalkozik azzal, hogyan lehetne a vadhúst elfogadható áron a külföldi, de elsősorban a belföldi piacon forgalmazni. "Meg kell szüntetni a vadásztársaságok kiszolgáltatottságát. Miután állami támogatásra a vad esetében még remény sincs, meg kell próbálnunk saját lábra állni – mondta Pechtol János –, de ehhez jelentős jogszabály-változtatásokra van szükség. Mindenekelőtt várjuk a lőtt vad kezeléséről és értékesítéséről szóló rendeletet. Szeretnénk elérni, hogy a vadgazdálkodók a lőtt vadat bevizsgálás után szőrben-bőrben közvetlenül értékesíthessék. Így a magyar lakosság is elérhető áron jutna ízletes vadhúsokhoz." Pechtol szerint a kilónkénti hét-nyolcszáz forintos ár esetén lenne kereslet, főleg tavasztól őszig, amikor az emberek jó magyar szokás szerint a pihenőnapokon kivonulnak a hétvégi házakba. Meg kell ismertetni a lakossággal a vadhús értékeit, hogy a fehérjedús, kevésbé zsíros vadhús mennyivel egészségesebb és ízletesebb, mint a tápon nevelt, sokszor napfényt sem látott, nagyüzemi módon előállított állatok húsa.

Forrás: Magyar Hírlap