Ebben az időszakban elhullatják fejdíszüket a gímszarvasbikák. A természet e ciklikus változását azonban nem kívánt jelenség kíséri. Illegális gyűjtők jelennek meg a zalai erdőkben.

E vissza-visszatérő időszak így aztán gondokat is hoz magával. Egyrészt a területen vadászatra jogosultaknak, továbbá a vadas területeken átvezető utakon közlekedőknek, akik veszélybe kerülhetnek. Összetört kocsik, rossz esetben sérülések kísérhetik az utakon áttörő, nagy létszámú szarvasbikacsapatok rohamát. A vadásztársaságoknak mindebből vitájuk támadhat, hiszen kár éri mindkét oldalt. Sérülnek, sokszor elpusztulnak a nagy értékű állatok, közben feléled az ellenséges érzület, romlik a vadászat társadalmi megítélése.

A napokban Néber Szilveszter, a Zala Megyei Vadász Szövetség fővadásza két baleset kapcsán hívta fel figyelmünket a jelenségre. A közelmúltban a 71-es úton egy autós még meg tudott állni egy áthaladó szarvasbika előtt. Aztán özönlött a többi, összetörve az álló kocsi oldalát, behorpasztva a tetejét is, miközben átugrották. A múlt héten pedig a baki tetőn egy hölgy vezető találkozott jelentősebb létszámú gímszarvassal, s azon túl, hogy a kocsiját szintén összetörték, még szerencséje is volt. A több mázsás állatok betörték a szélvédőt is, de a vezető szerencsére nem sérült meg.

- Napközben a szarvasbikák a sűrűben, védett helyeken, rudlikba (csapatokba) összeverődve pihennek. Egy-egy ilyen csoport 30-40, de van úgy, hogy akár 100-nál is több állatból áll. Ha nappal előjönnek, nem a saját jószántukból teszik, hanem azért, mert hajtják őket. Agancsgyűjtők jelentek meg az erdőkben. Előfordul, hogy máshonnan is ideutaznak az agancsért, de nyilván a helyiek is kilátogatnak az erdőkbe gyűjtögetni. Sőt, olyan durva módszerrel is találkoztunk, hogy a vadcsapáson a szarv magasságában dróthuzalt feszítettek ki a fák között, majd meghajtották a területetet, hogy hulljon a menekülő állatok agancsa - közölte a fővadász.

Néber Szilveszter elmondta, a hullott agancs is az adott területen vadászatra jogosult - társaság - tulajdona, engedély nélkül felszedni nem szabad, aki ezt teszi, tulajdonképpen lopást követ el. De ennél jóval nagyobb kárt is okoz a vad megzavarásával, és az említett közlekedési veszélyhelyzetek előidézésével. S hogy miért gyűjtik? Állítólag az agancs kilójáért 2-3 ezer forintot adnak bizonyos helyeken. Dísztárgyak, késnyelek, kulcstartók, székek készülnek belőle, de állítólag a Távol-Keletre is kikerülnek, ahol potencianövelő étrendkiegészítőt gyártanak belőle.

A társaságok hivatásos vadászainak egyik feladata a hullott agancs összegyűjtése, melyekből meg tudják becsülni a területükön élő vadállomány életkorát, minőségét.

- Csoportosan összeállnak, egy-két kutyát is visznek. Ugyanazt csinálják, mintha hajtóvadászat lenne. Leállják az erdőket, és négy-öt ember megy, hajszolják a vadat. Nekihajtják kerítéseknek, a kordondrótnak, ha kiugratják a vadat a közútra, karambolt okoznak. Ez mind illegális tevékenység. Csak az gyűjthet, akinek a társaság erre engedélyt ad. A terület ellenőrzésével próbálunk védekezni az illegális agancsgyűjtés ellen, több-kevesebb sikerrel. Tegnap is láttam a területen, hogy hárman mennek, és hét bika menekült előlük. Csak messze voltak, észrevettek, elfordultak - mondta el legfrissebb tapasztalatát Takács Árpád, a Szévíz-Völgyi Vadásztársaság hivatásos vadásza.