Dokumentumfilm, természetfilm és reklámfilm kategóriába egyaránt besorolható az az alkotás, amelyet csütörtökön vetítenek le első alkalommal a FEHOVA (fegyver, horgászat, vadészat, halászat) kiállítás nyitónapján.

Célkeresztben a régiók- ez a címe Fáy Béla filmjének, amely négy térség - Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-, Illetve a Nyufat-Dunántúl - vadban gazdag erdeit, exkluzív szállodáit, a vadászterületekhez tartozó vadászházakat mutatja be.

"Ennek a filmnek minden kockája a szabadban készült" - mondja a rendező-operatőr, aki látva az értetlenkedést, elmagyarázza, hogy a film készítése idején az itthon fogható csatornákon szinte minden természetfilmet megnézett és szomorúan tapasztalta, hogy azok zömét bizony kerítéssel körbe vett rezervátumokban, vadasparkokban forgatták...

Éppen ezért mondja büszkén a korábban fegyverrel, de bő évtizede már csak kamerával vadászó filmes, hogy rajta kívül aligha sikerült bárkinek is rögzíteni dámszarvas barcogását (így hívják a dámbika nászkor adott hangját), mert ezt a nemes vadat nehéz akár két-háromszáz méterre is megközelíteni.

Nyugat-Európában a legtöbb vadfajra már csak vadasparkokban lehet vadászni, Magyarországon viszont gímszarvast, dámvadat, őzbakot és vadkant még bőven találni vadon, természetes közegben. Ennek ellenére a vadászati szakemberek arra panaszkodnak, hogy kevesebb a külföldi vendégük.

Ezt részben magyarázza, hogy életkoruk miatt elmaradnak azok a nyugat-európai vadászok, akik évtizeeken át Magyarországon hódoltak szenvedélyüknek és csak lassan pótolják őket az újak, akik a skandináv országokból, vagy volt szovjet tagköztársaságokból érkeznek.

A filmkészítő kicsit furcsállja, hogy a turizmus fejlesztésére hivatott állami cég nem is tartotta fontosnak filmje részbeni finanszírozását sem - igaz megtette ezt az Új Magyarország Területfejlesztési Program, a vezető magyar bank, a hazai olajtársaság, a villamos művek és fő támogatóként a Szerencsejáték Zrt., amelyeknek nem a vadászturizmus a fő profilja.

A vadászok jól fizető vendégek. Elég arra gondolni, hogy egy nagyobb, 5 kilogrammos trófeájú dámbika, vagy egy 12 kilós agancsú gím kilövéséért 10, illetve 14 ezer eurót, egy 18 centis agyarú vadkanért 1600 eurót, egy 500 grammos agancsú őzbakért csaknem 3400 eurót kell fizetni és ehhez járulnak a vadászat megszervezéséért, a szállásért, az ellátásért számlázott összegek.

Akad olyan vendég, aki néhány napos magyarországi vadászat után nem rest itt hagyni 20-30 millió forintot. Közülük sokan elhozzák-elhoznák családjukat is az erdei szállodákba és vadászházakba. Ez a film azért készült, hogy többen legyenek.