Kimutatások szerint idén jóval több a vaddisznó, mint az elmúlt évben. Az általuk okozott károk évről évre ismétlődő problémát jelentenek, amelyre a hatóságok nem tudnak elfogadható megoldást kínálni. A vadászok és az erdészeti hivatal szakemberei meghallgatják a panaszosokat, az esetek többségében azt tanácsolják a gazdáknak: kerítsék be és éjjel-nappal őrizzék földjeiket. Ennek hiányában a veszteségek még nagyobb méreteket ölthetnek, hiszen a vaddisznók mellett már a medvék is meg-megjelennek, és a lakott településeken kárt okoznak. A Kolozs és Hargita megyében készített kimutatások szerint évente több tucatnyi hektár szántóterület marad parlagon a vadak kártevései miatt, és így jelentősen csökken a megtermelhető élelmiszer mennyisége is. Több település vezetője is jelezte, naponta érkeznek hozzájuk panaszok a megkárosított gazdáktól, és már az az ötlet is felmerült, hogy törvénymódosítási javaslattal forduljanak Bukaresthez.

Bokor Sándor, Parajd község polgármestere elmondta: náluk szintén ilyen helyzetekre panaszkodik a helyi gazdálkodók jó része. – Sajnos, úgy tűnik, hogy az illetékeseknek fontosabbak a medvék és a vaddisznók, mint az emberi táplálék, amelynek a megtermelése egyre többe kerül. Székelyföldön a pityókatermesztés jelentősége nem elhanyagolható tényező – állapította meg szomorúan az elöljáró. Varga Nagy László székelykeresztúri gazdálkodó véleménye szerint az erdő közelében a szántókat már meg sem művelik emiatt. A burgonyaföldeket átköltöztették a Nagy-Küküllő mentére, de sajnos ott sem mentesek a támadásoktól.

Kolozs megyében ebben az ügyben felkerestük Hegedűs Lajos András alprefektust, akihez eddig nem érkezett írásos panasz a kárvallottaktól. Elmondta: az intézmény hatáskörébe tartozik az egyénektől vagy polgármesteri hivataloktól, esetleg civil szervezet részéről érkező panaszok orvoslása. Ebben az ügyben felkérik a vadászati hivatal vagy az erdészeti igazgatóság képviselőit, hogy keressenek megoldásokat, hiszen a gazdákat érzékenyen érinti a terméskiesés.

Magyarszovát alpolgármesterének, Alexandru Romannak viszont naponta egyre többen panaszkodnak a károk miatt. – Tehetetlenek vagyunk, pedig már több mint 20 éve ismétlődnek ezek az esetek. Idén viszont már sokkal jobban megdézsmálták a termést, nem csupán a kapás növények tábláit, hanem a szalmásgabona parcellákat is megtámadták. Nem tudjuk, kihez forduljunk segítségért – összegezte az alpolgármester.

Kanyaró Pál, Várfalva polgármestere is hasonló esetekről számolt be: – Nálunk még nem jelentettek nagyobb mértékű kárt, de megtörténhet, hogy itt is tömegesen jelennek meg a vaddisznók. S ezen nincs is mit csodálkozni, mert errefelé is egyre növekszik a parlagon maradt földek száma, ami jó búvóhely számukra: a magasra nőtt gyomnövények kedvező környezetet teremtenek a garázdálkodásra.


Boier Ovidiu, Mocs község alpolgármestere szerint is sok panasz érkezik falvaikból az elszaporodott vaddisznókra. Nem válogatósak, akármiben kárt tesznek. Bemerészkednek a falvak közelébe is. A juhnyájak közelében lévő parcellák aránylag védettek, mivel a sok kutya megzavarja a kondákat. A kukoricásban viszont már tavasszal elkezdődik a pusztítás, kitúrják a földből az elvetett magokat, még a burgonyát is. Az embereknek csak azt tudják tanácsolni: kerítsék be a földjeiket, s őrizzék éjjel-nappal, lehetőleg megszakítás nélkül. Még Kolozsvár mellett, a Szentjános kútnál is támadnak a vadak. A rendszerváltás előtt is előfordult vadkár, de akkor nagyon kevés volt a parlagon hagyott terület. Amit nem lehetett felszántani traktorral, például a domboldalakat, azt felszántották fogattal, de ott is termett valami. A szőlő és a gyümölcsösök helyén most gyom terem, de a jól termő szántóföldeket is otthagyják, s ennek egyik oka éppen a vaddisznókár. Ezt a kérdést Bukarestben kellene hogy megoldják, helyben ehhez nem tudnak hozzászólni. Sajnos a termelési költség évről évre több, de a kártérítésről senki sem gondoskodik.

Elképzelhető megoldás: bekeríteni az erdőt

Asztalos István, Tordaszentlászló alpolgármestere megpróbált tenni valamit ez ügyben: – Miután több magyarfenesi gazdálkodó panaszkodott a vadkárra, felvettük a kapcsolatot a kolozsvári vadászegyesülettel. Előbb csak hallgattak, de amikor határozottabban léptünk fel, akkor kiszálltak terepre, és felmérték a kár értékét 5 parcellán. Jegyzőkönyvet írtunk, és várjuk az eredményt. Magam is vadászom, és így most két tűz közé kerültem, mert nem csak a vadállatokat kell védenem, hanem a falubeliek termését is. A községi jegyző megmutatta a törvényt, miszerint a burgonyaföldeket kötelező módon be kell keríteni. Ha nincs bekerítve, a termelő nem kérhet kártalanítást. Ha viszont egyszerre több vad is elindul és „támad” (legutóbb 36-ot számoltunk össze...) , akkor a kerítés sem jelent védelmet.

Ifjú Gyurka Petikó Ferenc magyarfenesi gazdálkodó külföldi példából indult ki: – Két évvel ezelőtt három nyári hónapot dolgoztam egy svájci állattenyésztő farmon, ott is van szántóföldi növénytermesztés, erdő, sőt vaddisznó is. De az erdőből nem sétálnak ki a szántóföldre a kártevők kedvük szerint, mivel az erdőket bekerítették. Nálunk arra buzdítják a termelőket, hogy kerítsék be földjeiket, az erdőket azonban nem lehet bekeríteni, mert akkor a lopott tűzifát hogyan hordhatnák ki éjjel-nappal... Szóval, még sok víznek kell lefolynia a Szamoson, amíg nálunk is be lehet majd keríteni az erdőket. Addig nem csak megritkul, de talán el is tűnik az erdők egy része. Van már olyan erdőnk, amelyben teherautóval is meg lehet fordulni. A néhány árnyi nadrágszíjparcellák megvédése szinte lehetetlen. Hamarabb bekövetkezik a végleges megoldás: nem vetünk, nem aratunk, mert olcsóbb a burgonya a bevásárlóközpontokban, s már kiszállítják falura is, de sajnos annak se íze, se bűze...

Kétszer több a vadkan

Dr. Nagy Imre állatorvos, a Kolozs Megyei Állategészségügyi Igazgatóság aligazgatója lapunk rendelkezésére bocsátotta a jelenlegi statisztikai adatokat. Ennek értelmében Kolozs megyében az optimális vaddisznószám 1478 fő. Ezzel szemben 2007-ben 2886-ra, míg 2008-ban 2874-re becsülték az állatállományt. Erre az évre 1056 fő kilövését hagyták jóvá az illetékesek. Területi egységekre lebontva érdemes megjegyezni, hogy Magyarszarvaskend közelében hatszorosára növekedett az állomány: 6-ról 40-re. Magyarszováton szinte kétszeresére, 80-ra emelkedett a vaddisznók száma. Várfalván ugyancsak megkétszereződött a létszám: 30-ról 59-re. Sztolnán is duplájára, 30-ról 60-ra szaporodtak, Kiskalotán pedig 10-ről 35-re. A listát folytathatnánk Létával, Vajdakamarással vagy Frátával is.

Az adatok ismertetése után a szakember megállapította: bár a vadállomány nem szaporodott különös módon az elmúlt két évben, az optimális létszámot így is meghaladta 1408 fővel, tehát kétszeresére nőtt, és ezalatt jelentős mértékben csökkent a megművelt területek nagysága minden faluban, ami azt jelenti, hogy a vadállomány nagyobb területeket kell hogy bejárjon ahhoz, hogy táplálékhoz jusson. A termőparcellákra is több vaddisznó jut, ez okozza az egyensúly felbomlását.

Bakó Béla agrármérnök, a Kolozs Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság főtanácsosa mindehhez hozzátette: ha nem értik meg a gazdák, hogy nagyobb parcellákat kell kialakítaniuk, akkor semmi esélyük sincs, hogy megóvják terményeiket a kártól. Azt is hozzátette: véleménye szerint nem érdemes a fővárostól várni a megoldást.

Forrás: Szabadság.ro