Ha hivatalosan még csak kiállítás is, a keszthelyi kastélymúzeumnak a nagyvilág vadállatait bemutató trófeái és életképei, fegyver- és könyvritkaságai valójában egy új vadászati múzeum törzsanyagát képezik. Négy nagy gyűjtemény egyesítéséről van szó, hiszen a Festeticsek híres trófeakincsét még a háború végén széthordták. (Igaz, a kastélymúzeumot negyedszázada igazgató Czoma Lászlónak 2001-ben sikerült egy, Somogyban elejtetett szarvas kapitális agancsát visszaszereznie. A vadat gróf Festetics Tasziló ejtette el.) A gyűjtők között a legnevesebb arisztokrata a Windischgrätz hercegek prágai ágából való vadász, aki keresztnevét Ferenc Józseftől, császári és királyi dédapjától kapta, édesanyja a honi közvélemény által "magyar királyfinak" tartott Rudolf trónörökös leánya, Erzsébet volt. (A könyvek közt látható is a Krúdy-elbeszélésekben többször felbukkanó titokzatos vadász, a Jókaival barátkozó s Kárpátalja rengetegeiben bóklászó Rudolf vadászalbuma.)
A múlt század harmincas éveiben az akkor ifjú Windischgrätz gyakran lerándult Prágából Wenckheim báró békési birtokára és a dunántúli Dobosra, s gyakran volt a rokon Festeticsek vendége.
Amikor a nagy világégés után elvesztette magyar- és csehországi birtokait, Kenyába ment hivatásos "fehér vadásznak", s ott alapozta meg afrikai gyűjteményét, amelyet 1969-ben – amikor már újra a hazai erdőket járta – a magyar nemzetnek ajándékozott. A Nemzeti Múzeum híres Afrika-gyűjteményét ’56-ban lőtték szét az oroszok, így hát Ferenc Jóska dédunokájának ajándékozási kedve igazán jól jött.
A tárlat lenyűgöző látványát adják a hercegi hagyaték ritka darabjai: a szinte rohamra sorakoztatott 29 kafferbivaly-koponya (ezt is a család rendelte így), meg az arany értékével vetekedő öt pár elefántagyar. A sarokban pedig, szinte ellenpontként, meghitt hangulat: a két nagy öreg, gróf Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán könyvei s néhány emléktárgya idézi fel ifjúkorunk olvasmányélményeit az akkor még végtelen messzinek tűnő fekete kontinensről. (Egyébként Zsigmond bátyánk Rákosiék purifikáló dühe elől magát mentve a keszthelyi kastély könyvtárában húzta meg magát, s néha bölcsen megjegyezte, helyes volt elvadászni a családi vagyont, hisz úgyis elvették volna.)
1956-ban egy fiatalember, a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia hallgatója, elhagyta az országot. Az arisztokratikus külsejű férfi Angliában élelmiszer-ipari mérnök lett, majd vadászfegyverekkel kereskedett, s vadászatokat szervezett a világ egzotikus helyein. Ő maga több vadász-világrekordot ért el. Hidvégi Béla – mert róla van szó – május 30-ra a világ nagy vadászait Keszthelyre csábítja, s a múzeumot is ő avatja majd fel. Hidvégi hegyikecske- és juhtrófeái, remek gyűjteménye – amelynek egy tekintélyes részét itt láthatjuk – az egész világon páratlan.
Az installáció nemkülönben: a hegyi tájakat idéző életképek vagy a vihar- és folyózúgással életszerűvé tett afrikai őserdőhangulat nemcsak a gyermeki képzeletet ragadják meg, hanem a vadászat szerelmeseit is. A harmadik nagy alapító kincsei is itt láthatók. Ő Szederjei Ákos. Tudós módra, listával vadászott, a teljességre törekedett, mint Noé apánk, amikor bárkáját feltöltötte az egész bibliai állatvilággal. (Boros Zoltán falra festett tájképei, elefánt- és bölénycsordái adják ezekhez is a távlatot.)
S akkor ott van még a székely báró, az 1514-es lázadás vezérének, Dózsa Györgynek leszármazottja. A hatvanas években megjárta a "zöld poklot" az Amazonasnál, majd Tanzániát, az Altáj, az Urál és a Tien-san hegyeit vadászta végig. 1967-ben ejtette el első őserdei elefántját abból a hírhedt csordából, amely megölte a jeles Blumenthal bárót. A székely lófő a két, 125 font agyarsúlyt meghaladó bikájával az örökranglistán V. György angol király mögött a második. Hatalmas barnamedvéje a Gyergyói-havasokból való. Grizzlyje és jegesmedvéje, sarki farkasa és pézsmatulokja ugyancsak a nagy trófeák közé tartozik. (Dózsa báró kiváló üzletember volt, olyannyira, hogy az Egyesült Államok szenátusa mellett tanácsadó szerepet betöltő úgynevezett Üzleti Tanácsba is bekerült.)
Nos, ajánlásként még mit is mondhatunk akár magunk, akár a múzeumigazgató? Valami olyasmit, hogy ha ez után a tervezett iszlám múzeum is megnyílik, akkor nyugodtan kiírhatják a prospektusra: Ha körül akarsz nézni a földön, nézz körül Keszthelyen.
Forrás: Magyar Hírlap Online
