A hozzá nem értők azt hihetnék, hogy egy főleg vadásztatásra és csak csekély fagazdálkodásra alapított céget izgat a téli vadetetés. Nem, mert egész évben ezt csinálják.Először is azt kérdeztem Tóth Károlytól, a Vadex Mezőföldi Zrt. vadászati ágazati igazgatójától, hogyan sikerült a részvénytársaságnál az idei őszön a szarvasbőgéskor lebonyolított bérvadásztatás. - Tulajdonképpen nem panaszkodhatunk, pontosabban vendégvadászaink nem panaszkodhatnak, egy azonban tény: az idei, különösen aszályos év miatt kisebb agancssúlyok keletkeztek, ami a zártkertekben még jobban érvényesül mint a szabad területű erdőkben. Viszont ami előnyünkre szolgált, az az volt, hogy hosszabb ideig tartott az őszi bőgésidő a gímszarvasoknál, mint más években.
így igazándiból kapitális trófeát nem tudhattak maguknak a bérvadászok, de a csak 10,81 kilogrammos, páros tizennégyes agancsú, tizenkét éves bika (elejtője Camilla von Stauffenberg grófnő) 216 és fél nemzetközi pontot, s természetesen aranyérmet kapott.
- Volt már jobb évünk is, de az idei sem volt rossz - foglalja össze a szarvasbőgés tapasztalatait Kisteleki   Péter,   a   Vadex   Mezőföldi   Zrt.   vezérigazgatója   -   hiszen   az   eleddig   elejtett   84 gímszarvasbikából 6 aranyérmes volt, 15 ezüst, és 12 pedig bronz.
Van még a Vadex Zrt.-nek hat vaddisznóskertje - tudtuk meg a vadászati igazgatótól -, nevezetesen Soponyán, Timár-pusztán, Fehérvárcsurgón, Tárnok-vadhányáson, Válón és Vértszentgyörgyön. Itt évente 12-15 vaddisznóhajtást szerveznek, elsősorban jól fizető külföldieknek, de jöhetnek,- kialkudott áron - hazai gazdagok is.
Egyre kevésbé éri meg anyagilag azonban az apróvad, főleg fácánvadásztatás. Idén nyolc és fél ezer tyúkidomút nevelnek Bárándon, s ha van rá igény, ehhez még négyezret vásárolnak is.
Csak zárójelben jegyzem meg, a nyolcvanas évek elején ez a szám hetvenezer is volt, de akkor nem számítottak takarékossági szempontok, főleg, ha Kádár elvtárs és sleppje érkezett az úgynevezett repi-vadászatokra.
Tóth Károly mondja, hogy a rendszerváltásig átlagosan 30-35 ezer fácánt neveltek és bocsátottak ki, manapság csak azért maradt ez a nyolc és fél ezer, mert a rendkívül magas takarmányárak miatt szinte nulla az eredmény, más szóval a nyereség, de a paletta bővítése itt is fontos dolog.
Amikor a téli vadetetésről kérdeztem, Tóth Károly udvariasan kiigazít. Náluk nemcsak téli - amikor leesik a hó -, hanem egész évi vadetetés van. Ennek egyik oka, hogy változatosabbá tegyék a vad étlapját - például nyáron a lédús takarmánnyal, télen pedig szénával és abrakkal - mindezt annak érdekében, hogy jobb és szebb agancsot növesszenek.

Forrás: Fejér Megyei Hírlap