Évekig tartó huzavona után került pont a bélmegyeri vadászterületekkel kapcsolatos vita végére. A több ezer hektáros föld vadászati jogát a Bélmegyeri Földtulajdonosok Közössége kapta meg. A mezőkön egyébként néhány évtizede Kádár János és Brezsnyev is megfordult.

Fácánban gazdag a terület
A bélmegyeri föld hosszú ideje hazánk egyik vadban leggazdagabb területének számít. A különleges természeti értékekben bővelkedő környék a II. világháború után, a hatvanas-hetvenes években jelentős fejlődésen ment keresztül. Bélmegyeren lőtték az országban az első kotlós nevelésű, „ezres teríték” (ezer darab) fácánt. Mellesleg sokáig éppen ezek a szárnyasok biztosították Bélmegyer legjelentősebb vonzerejét.

Azután, a visszaemlékezések szerint, érdekes módon a dámvadak is megjelentek a közeli erdőkben. Az első nőstény borjút a helyi erdész hozta, hogy meglepje vele a kislányát. Majd amikor az állat ivaréretté vált, egy bika is érkezett hozzá, mellyel letették a populáció alapjait. A vadgazdálkodásban kevésbé érhető tetten a közvetlen szaporítás, de a párosujjú patás így is egyre elterjedtebbé vált, a falu környéke pedig mind felkapottabbá a vadászok körében.

Brezsnyev is vadászott itt
Járt itt mások mellett Leonyid Brezsnyev, az egykori Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Kádár János is. A rendszerváltás után, különösen az apróvadakat tekintve némi hanyatlás mutatkozott a területen, értékét tekintve azonban mindvégig az egyik legjelentősebb vadászmező maradt Magyarországon.

A földek körül kialakult, már említett vita előzményei 2006-ig nyúlnak vissza, ekkor ugyanis lejárt a 10 évre szóló vadászati jog a területekre. A sok ezer hektár földre két társaság jelentkezett. A vitát az váltotta ki, hogy egyes részekre mindkét csoport igényt tartott. Miután az ellenérdekelt felek között nem született egyesség, a hatóság döntése szerint az érintett terület nagyobbik hányadát a kárászmegyeri csoport kapta a Bélmegyeri Földtulajdonosok Közösségével szemben.

Utóbbi közösség tagjai a döntés után elkeseredett harcba kezdtek a véleményük szerint jogszerűtlen határozat ellen. Előbb az eljáró Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal előtt tüntettek, majd félpályás útlezárást tartottak Békéscsaba környékén. Egyebek mellett kifogásolták azt is, hogy a hatóság szabálytalanul hatálytalanította földközösségi gyűlésüket. Ez az a kulcsfontosságú összejövetel, ahol az érintett területet birtokló földtulajdonosok arról döntenek, kinek adnák a vadászati jogot.

A bíróság döntött
A kérdés súlyát jelzi, hogy az ügy több fórumot is megjárt; mind a szakigazgatási hivatal, mind a bíróság többször, több szinten tárgyalt róla. A Békés Megyei Bíróság a közelmúltban az említett hatósági döntésekkel homlokegyenest ellentétes ítéletet hozott, amely ellen már nem lehet fellebbezni.

A bíróság szerint a bélmegyeri földtulajdonosok gyűlése teljes egészében szabályszerűnek minősül, míg az ellenérdekelt fél hasonló összejövetelét szabálytalannak minősítették. A Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, miután megvárta a két ítélet megérkezését, azonnali végrehajtással a Bélmegyeri Földtulajdonosok Közösségének juttatta a vadászati jogot.

Nyitottak a tárgyalásra az ellenérdekeltek
— Tiszteletben tartjuk a bíróság döntését. Az azonnali végrehajtást pedig azért rendeltük el, hogy a vadgazdálkodás ne szenvedjen további csorbát. Azt hiszem az a legfontosabb, hogy nyugvópontra jusson az ügy — nyilatkozta lapunknak Szabó István, a megyei hivatal főigazgatója.
Üdvözölte a döntést Perecz Sándor, a Bélmegyeri Földtulajdonosok Közösségének egyik vezetője is. Mint mondta, tartottak bizonyos felsőbb nyomástól, de a bíróság döntése egyértelművé tette a helyzetet. Perecz Sándor kitért arra is, hogy a terület az elmúlt években súlyos károkat szenvedett, ami a vadgazdálkodás mielőbbi elkezdésére sarkallja őket. Reményét fejezte ki, hogy hasonló dolgokkal nem kell találkozniuk a későbbiekben.

A bírósági döntéssel kapcsolatban Végh László, az ellenérdekelt csoport egyik vezetője nem kívánt nyilatkozni, párbeszédet kezdeményezett viszont a Bélmegyeri Földtulajdonosok Közösségével. — Az egyeztetés és a megegyezés hozhat valódi megoldást. A megbeszéléseken arra fogunk törekedni, hogy a másik fél fejével is gondolkodjunk. Így valódi kompromisszum születhet — hangsúlyozta. A földtulajdonosok közössége bizonyos feltételek teljesülése mellett nem zárkózott el a tárgyalástól.

Forrás: Beol