lázadnak a vadászokAz alábbi történet – noha első olvasatra csak néhány fanatikus vadász érintett a dologban – jellemző korunk teljes társadalmára. Végtére megvan benne mindaz, ami a mai ukrán valóságot jellemzi. Az ősi jogaikat, emberi és társadalmi érdekeiket körömszakadtáig védő salánki polgárok ugyanis kőkeményen összeakasztották azt a közmondásos lőcsöt a Nagyszőlősi Járási Erdőgazdaság igazgatójával, Jaroszlav Kibelbekkel. Jobban mondva talán nem is a nimródok kezdeményezték a balhét. Saját elmondásuk szerint ugyanis ők csak felvették a kesztyűt, amit az erdészet nagyhatalmú vezetője elibük dobott. Mindenesetre április 23-án Vaszil Jackiv, a Liszivnik Kárpátaljai Vadász- és Horgásztársaságok Egyesületének elnöke vezetésével sosem látott egységfrontba tömörültek a zöldkalaposok.

Mi verte ki vajon a biztosítékot a Hömlőc alján?

– A dolog úgy indult – mesélte Tyahur György, a salánki vadásztársaság vezetője –, hogy Jaroszlav Kibelbek elkezdett nyugdíjba készülődni. Posztját ősztől előreláthatóan más fogja betölteni, de utolsó döntéseivel igyekszik körülbástyázni személyes érdekeit. Ennek következtében nemrégiben írásos utasítást intézett vadásztársaságunkhoz, mely szerint a kompánia több mint 3 ezer hektáros területén azonnali hatállyal fel kell hagynunk mindennemű vadgazdálkodási és vadászati tevékenységgel. Indoklásként a salánki erdészet átszervezése szerepelt az utasításban. Az igazgató elképzelése szerint a Salánki Erdészetből Salánki Erdő- és Vadgazdaság lenne. Az új intézmény élére nyugdíjas mellékállásban saját magát szeretné kineveztetni, a vadgazdálkodási jogot meg az általa alapított – helybeli lakosokat teljesen mellőző – társaság lízingeli majd. Azt hittem, gutaütést kapok, amikor mindezt elolvastam, mert mi 1997-ben testületileg kiléptünk a járási vadásztársaság alárendeltségéből. Közvetlenül a megyei szerveknek tartozunk elszámolással. Ezt az igazgatónak is illene tudnia. Azonnal kapcsolatba léptem Vaszil Jackivval, aki elmondta, hogy az ominózus ukázt ő is kézhez kapta, de több szempontból is törvénysértőnek találta.

– Persze, hogy törvénysértő – vette át a szót Kárpátalja első számú vadásza –, hiszen a megyei erdőgazdaság vadászati osztálya a megyei tanács 2007. május 17-én kelt, 312-es számú rendelete alapján 2033-ig a salánki Erdei vadásztársaságnak juttatta a vadászati jogot. Ezt a döntést megyei szinten hozták és nézetem szerint egy járási erdőgazdaság magát "kiskirálynak" gondoló vezetője nem bírálhatja felül. A levelet különben pont a pravoszláv húsvét előtt vettem kézhez és bizony alaposan sikerült elrontani vele az ünnepemet. Az ünnepnapok után azonban azonnal ellenintézkedtem. A megyei erdőgazdaság vezetőjénél hatalommal való visszaélés címén vizsgálatot kezdeményeztem Jaroszlav Kibelbek ellen, valamint a megyei ügyészségnél is feljelentést tettem az erdészet igazgatójának szerintem despotikus, jogsértő és önös érdekeket szolgáló intézkedése ellen.

Vadgazdálkodási szakemberként pedig a lehető legnagyobb bűnnek tartom egy olyan ember kezére juttatni a salánki vadállományt, aki a Kovács Zoltán, Ukrajna érdemes erdésze, a salánki erdészet ma már nyugdíjas vezetője által több százezer szovjet rubeles beruházással életre hívott puskinai fácántelepet csődbe vitte, és kiváló elődjeitől örökül kapott legendás salánki nagyvadállományt a nullával tette egyenlővé. Teljes mellszélességgel kiállok hát a salánki nimródok ügye mellett, hiszen, amióta ez a kompánia felelős a vadállományért, az eredmények meghatványozódtak. Azt kell mondanom, hogy amennyiben Kárpátalja minden részén olyan fegyelmezett és hozzáértő vadászok élnének, mint ez a csapat, sokkal jobb helyzetben lenne a megyei vadgazdálkodás.

Az elkeseredett hangvételű vadászgyűlésen Jaroszlav Kibelbek – noha ő maga is a salánki vadásztársaság tagja – egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem jelent meg. Mindössze egyik beosztottján keresztül tájékoztatta a megjelenteket, hogy a 312-es számú rendeletet soha nem írta alá, ezért nem tekinti érvényesnek. Ezenkívül közölte, hogy aki nem tesz eleget határozatának, azt azonnal bíróságra adja. A salánkiak viszont nem rettentek meg a fenyegető hangnemtől, hanem név szerinti szavazással döntöttek a kompániát hátbatámadó igazgató azonnali kizárásáról. Valamennyien aláírták az Ukrán Állami Erdőgazdaság igazgatójának címzett memorandumot, melyben ismételten etikai vizsgálatot kérnek Jaroszlav Kibelbek ellen.

– Szeretném hangsúlyozni – összegezte a történteket Tyahur György –, hogy ez az ügy nemcsak néhány tucat vadászt érint. Itt elvekről, a demokráciába vetett hitről van szó, hiszen ha most nem állunk ki jogainkért, akkor lehet, hogy holnap egy másik – Jaroszlav Kibelbekhez hasonlóan sok pénzzel és jó politikai kapcsolatokkal rendelkező – kiskirály a párnát veszi ki a fejünk alól. Sok társamnak már a déd- és nagyapja is ezeket a pagonyokat járta, ezért csak azt szeretnénk elérni, hogy majdan unokáink róják fegyverrel vállukon a salánki határt, és ne holmi messziről jött újgazdag politikusok. Jogainkért pedig minden téren kiállunk, és még attól sem riadunk vissza, hogy szükség esetén a polgári engedetlenség – vagyis az erdészet útblokádjának – eszközéhez nyúljunk.

Forrás: Kárpátinfo