Noha a kiadások az előző esztendőhöz képest 50 millió forinttal többet vettek ki a kasszából, így is duplájára, azaz közel 80 millió forintra emelkedett a vadgazdálkodás éves jövedelme megyénkben.

- A világszerte dúló gazdasági válság a 2008-2009-es vadászati évben nálunk szerencsére nem éreztette hatását - jegyzi meg elöljáróban Lázár Attila, a Zala Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati főfelügyelője. - Ez nagyrészt annak köszönhető, hogy tavaly a korábbiakhoz képest sokkal több társas, azaz terelő és vaddisznóhajtó vadászatot adtak el a társaságok. Ezeken a nagyvadvadászatokon egy-egy alkalommal jellemzően 20-25 vadász vesz részt, s egy-egy hajtóvadászat 2-2,5 millió forintot kóstál.

A társas vadászatok iránti megnövekedett igény következtében emelkedett a kiadott engedélyek száma is: az elmúlt tíz esztendőben átlagosan 2800 fogyott évente, szemben a mostani közel 3500-zal.

A tendencia egyetlen negatívuma, hogy a társas vadászat az egyéninél jóval több veszélyt rejt magában.

- Bár a szabályok egyre szigorodnak, éves átlagban öt-nyolc vadászbaleset mindig előfordul, ami ugyan korántsem nevezhető tömegesnek, ennek ellenére persze minden eset nagy port ver fel - folytatja a főfelügyelő, majd megjegyzi: a megyében 2008-ban két vadászbaleset történt.

A vadgazdálkodás éves árbevétele 1 milliárd 196 ezer forintot tett ki az elmúlt vadászati évben, amiből a kiadások 1 milliárd 116 ezer forintot vontak el. A takarmányok, erdővédelem és vadkárok mellett munkabérekre például 264 millió forintot fizettek ki a társaságok, míg a bevételi oldalon - pályázati támogatásból - mintegy 44 millió forint jelent meg.

Az éves jövedelem a tavalyi 44-ről 80 millió forintra emelkedett tehát, még annak ellenére is, hogy a társaságok tavaly sokkal többet fordítottak vadkárra, mint a megelőző esztendőben, ugyanis a 2008-2009-es vadászati évben 280 millió mezőgazdasági és 20 millió erdőgazdasági vadkárt fizettek ki, a tavalyi 276, illetve 13,5 millió forinttal szemben.

- Az elmúlt három esztendőben a gímszarvas- és vaddisznóállomány folyamatosan gyarapodott. Előbbi azonban, bár mennyiségében nő, minőségében sajnos romlik - jegyzi meg Lázár Attila. -Ám probléma, intelligens állat lévén, elsősorban a vaddisznóval van. Ahol sokat lőnek belőle, onnan ugyanis elköltözik, s akár zárt kerteket is képes rendkívül gyorsan és észrevétlenül benépesíteni. A robbanásszerű állománygyarapodáshoz a hihetetlen termékenység mellett persze nagyban hozzájárulnak a vadászok is, akik téli etetésre összesen közel ötezer tonna takarmányt vásároltak tavaly.

Mint a vadászati és halászati főfelügyelő fogalmazott, félő, hogy az emelkedő tendenciát valamely állatbetegség megjelenése akasztja majd meg.

- Az őzek számában - folytatja a szakember - ugyan évek óta nincs jelentősebb változás, ám a meglévő állomány is rengeteg kárt okoz, ami a második legerdősültebb megye lévén komoly gondot jelent. Éves tervünket éppen ezért emelni is kellett, így a 2007-2008-as 5200 helyett - amiből végül 4700-at lőttek le a vadászok - idén 5300 őz kilövését hagytuk jóvá.

Mivel a cél, hogy optimális szintre csökkentsék az állományt, az őzhöz hasonlóan szinte minden vadfajnál emelkedett a kilőhető egyedek száma.

A becslések szerint a zalai erdőkben 6700 körüli gímszarvas él. Közülük idén 4100 állat kilövését engedélyezték, míg az elmúlt évben - bár az engedély 4031-re szólt - 3500-at ejtettek el.

Tavaly az éves tervben meghatározott - ám Lázár Attila szerint kissé eltúlzott - tízezer vaddisznóból 7800-at ejtettek el, idén 9600-ra szól az engedély.

Dámszarvasból körülbelül százat, a Keszthelyi-hegységben honos muflonból pedig negyven példányt lőttek ki a vadászok.

- A keretszámokat a 13 tagú megyei területi vadgazdálkodási tanács határozza meg, a vadkárok s az elmúlt évi elmaradások mellett figyelembe véve az erdőgazdálkodók, valamint az agrár- és természetvédelmi szféra, illetőleg az érdekképviseletek jelzéseit - magyarázza a főfelügyelő, majd hozzáteszi: - A keretek meghatározásánál ugyanis nem azt kell figyelembe venni, mi az, amit még az erdő elbír, a döntő, hogy az erdő- és mezőgazdászok mit viselnek el.

Forrás: Zalai Hírlap