Kisbalatonról - Fenékpuszta - A Kis-Balatonon mindig történik valami. Különösen tavasszal, amikor a természet (is) megújítja önmagát, csak zöldbe borul a tározók környéke, s például nyári lúd fiókákat látni mindenütt.

A civil természetvédők közt pedig eközben nincs egyetértés. Arról vitáznak, hogy a tervezett, az illetékesek szerint a Balaton vízminőségének védelmét szolgáló, 7,3 milliárd forint értékű, uniós támogatásra váró vízügyi projekt valóban hasznára lesz-e az itteni élővilágnak.

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park természetvédelmi őrei ezekben a napokban fokozottan ellenőrzik a védett területet, ahol rendszeres az illetéktelen behatolás. Autós járőrözés, rejtekhelyes figyelőszolgálat, huzamos jelenlét, illetve a területen váratlan felbukkanás egyaránt részét képezi a szolgálatnak, ám ezek ritkán vezetnek sikerre. A védett nyári lúd költési időszaka után vagyunk, a nádasban, a vízen lépten-nyomon tűnnek fel a fiókákat vezető öregek, s az őrök őket igyekeznek mostanság megvédeni.

- Több évszázados hagyománya van a területen a nyári ludak fiókakorban történő begyűjtésének - meséli Fehér Csaba Endre, a nemzeti park munkatársa.

A környékbeli madarászok kivárják, míg a nyári lúd család a töltésen kicsit eltávolodik a víztől, majd autóval, motorral, biciklivel üldözni kezdik a madarakat részletezte a módszert Fehér Csaba. A szárnyasok menekülnek, de miután a szülők felmérik, hogy harcra nincs esélyük, a gyerekek pedig gyorsabban futni nem bírnak, a két nagy madár a vízre tér vagy szárnyra kap, a kicsiknek pedig kiadják a jelszót a rejtőzködésre. A pár hetes fióka a szülőktől elszakítva könnyű zsákmány...

Természetvédelmi területen, védett faj sérelmére elkövetett bűnről van szó, melyet azonban megtorolni nehéz. Akár az orvhorgászok és -halászok esetében, a tettenérés az egyetlen fegyver, ám a terület nagy, az őr kevés, a zsiványok pedig ravaszak. Legalábbis ezt mutatja az elmúlt napok járőrözéseinek mérsékelt termése. A kislibák pedig rövidesen megjelennek háztáji gazdaságok részeként, s eladó voltukat az interneten is hirdetik. Évről évre több védett madár szelídül meg kondérban, a hatóság pedig fokozott ellenőrzést ígér.

Ám a Kis-Balatonon ma nem csak ilyen harcok zajlanak. Lavinát indított el, amikor két nemzetközi szervezet feketelistát tett közzé a szerintük természetkárosítás veszélyét hordozó, uniós támogatással zajló vagy arra váró beruházásokról. A térség országaiban 55 ilyet találtak, ebből 7 magyar. Köztük van az M0-ás és a 4-es metró építése, illetve a Kis-Balatonnál tervezett vízügyes projekt is, melynek keretében újabb nagyjából 3000 hektárt árasztanának el pár éven belül. A terv hosszú egyeztetés után született meg, s akkor kívülről úgy tűnt nyugvópontra jutott a szakmai vita. Ezért váratlan, hogy a civil zöldek újra elővették a kérdést.

Nincs válasz a kérdésre, hogy miért kell ismét beavatkozni a Kis-Balaton működésébe kezdte Bogár István, a megyeszékhelyi Domberdő Természetvédelmi Egyesület elnöke. A szervezet a Magyar Természetvédők Szövetségével partnerségben indult meg a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság projektjével szemben. Mondják, hogy védeni kell a Balaton vízminőségét, de ez 2003-2004 óta kiváló... A tervezett, 30 centiméteres vízszintemelés bizonyos védett fajokra veszélyes. Beavatkozásra pedig szerintünk azért sincs szükség, mert a vízgyűjtőn mára a települések zömét csatornázták, és a domboldalakról az intenzív mezőgazdaság is visszaszorult, tehát jóval kevesebb szennyező anyag tart a nagy tó felé.

A zöldek azt mondják: megértik, hogy feladat kell a vízügynek, munka sok embernek, de álláspontjuk szerint ezt a sok pénzt (az összeg 80 százaléka uniós, a többi hazai pénz) más, értelmesebb célra kellene költeni.

A Balaton vize valóban jó, de a nívó megőrzése is erőfeszítéseket kíván reagált Szimandel Dezső, a vízügyi igazgatóság osztályvezetője. A Kis-Balatonon lépéskényszerben vagyunk. A tározó II-es üteme torzó, 1992-ben a tervezett terület harmadát árasztották csak el, akkor 2-4 évnek gondolt, átmeneti időre. Rossz megoldás, rosszul működik, lépnünk kell. A tervezett beruházás során például létesítmények épülnek majd, melyek jóvoltából a tározó vízügyi szempontból (vízmély, -mennyiség, -sebesség) szabályozható lesz.

Szimandel Dezső kiemelte: az előkészítésben rengeteg szakértő vett részt, a civil természetvédőket például a Dráva Szövetség képviselte.

Évezredek óta jellemző a térségben az emberi területhasználat, nagyon nem lenne szerencsés hirtelen magára hagyni a tározókat véli egy hivatásos természetvédő, Megyer Csaba, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park zalai osztályvezetője annak kapcsán, hogy egyes zöldek szerint a vízi világból egyenesen ki kellene vonulnia az embernek. Nem baj, ha vita van, a projekt megalkotásának része ez. Még nincs semmi kőbe vésve, párbeszéd kell és kompromisszumok, nem a megvalósulás után akarunk szembesülni a hibákkal. A Kis-Balatonban olyan változtatásokat tudunk elfogadni, amelyek nem járnak a természeti értékek tömeges pusztulásával, de érzékenyek vagyunk a vízminőség- és az árvízvédelem szempontjaira is.

A kis-balatoni beruházás magyar uniós nagyprojekt, ám támogatásáról az EU még nem döntött. Szimandel Dezső úgy látja, a huzavona nem használ az ügynek, Bogár István szerint viszont már biztos, nem tudnak ártani neki. Még úgy sem, ha valóra váltják végső tervüket és Brüsszelben demonstrálnak ellene...

Forrás: Zalai Hírlap