Módosította az Országgyűlés a vadászati törvényt. A változás többek közt kimondja: vadászati jog haszonbérlőjeként jelentkező gazdasági társaság egyszerre több vadászterületre is köthet haszonbérleti szerződést. A vadásztársaságok, az Országos Magyar vadászati Védegylet és az Országos Magyar Vadászkamara is aggályosnak tartja a módosítást. Szerintük ezzel a jövőben sérülhet a vadvédelem és a szakszerű vadgazdálkodás.
Változott az 1996-os vadászati törvény 16. paragrafusa. Ezentúl bármilyen gazdasági tevékenységet folytató társaság akár több vadászterület haszonbérleti jogát is megszerezheti, ha a korábbi szabályoknak megfelelően a vadászterület legalább huszonöt százalékán mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vagy természetvédelmi tevékenységet folytat.
„Nem tartjuk szerencsésnek, hogy valamennyi gazdasági társaság több vadászterületre is haszonbérleti jogot szerezhet, mert a vadállomány természeti kincs: szakszerűen és tervszerűen kell vele foglalkozni, a vadgazdálkodásnak és a vadászatnak szigorú szabályai vannak. A módosítás értelmében a jövőben sérülhet a vadvédelem, ha a haszonbérleti jog nem hozzáértő kezekbe kerül" - mondta lapunknak Székely István, az Országos Magyar Vadászati Védegylet jogi képviselője. Hangsúlyozta, csak az állami kezelésben lévő erdészeti részvénytársaságok esetében tartják elfogadhatónak több vadász terület tekintetében a haszonbérleti jogszerzést, mert ezeknél a társaságoknál sok évtizedes tapasztalattal dolgoznak a szakemberek, értenek a szakszerű vadvédelemhez és vadgazdálkodáshoz. Székely István szerint sajnálatos, hogy a jelenlegi megoldással nem feltétlenül a vadvédelem kerül előtérbe.
A vadászati védegylet szakemberei szerint jóval összetettebb kérdésről van szó, mint sokan gondolják. A vadászat mellett ugyanis a vadak óvásával, nevelésével, tenyésztésével, de a gazdasági szempontból helyes arányok kialakításával is foglalkozniuk kell. Mindez olyan komplex tevékenységet igényel, amelyhez felkészült szakemberekre van szükség.
Tény az is, hogy a haszonbérleti szerződések tíz évre szólnak, amelyeket két évvel ezelőtt újítottak meg; ez azt jelenti, hogy az érvényes szerződéseket csak 2017-ben módosíthatják. Akkor azonban már tömegével jelenhetnek meg különböző, eltérő tevékenységet folytató gazdasági társaságok. „A vadászati területek haszonbérleti szerződései tíz évre szólóan lezárultak. Ezzel együtt 2017-ben az újraosztásnál ugyancsak fontos kitétel marad az, hogy a gazdasági társaságok a terület huszonöt százalékán gazdasági tevékenységet folytassanak" - mondta Pintér István, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium természeti erőforrások főosztályának helyettes vezetője.
Magyarországon minimálisan háromezer hektár egy vadászterület nagysága. Egy-egy területen akár ezerötszáz-kétezer földtulajdonos is lehet, haszonbérbe adhatják a vadászati jogot, azonban a bérlőnek biztosítania kell a földtulajdonosoknak a mezőgazdálkodási lehetőséget. A vadásztársaságok szerint 2017-ben akár fel is borulhat a mostani haszonbérleti jog és a területosztás. Természetesen ma még nem tudni, hogy 2017-ben, a hatályos jogszabályok milyen előírásokat tartalmaznak majd, azonban a vadászati érdekképviseletek szerint meg kell tenni mindent annak érdekében, hogy az európai hírű vadállományunk jövőjét biztosítsák.
Forrás: Magyar Hírlap
