A Neandervölgyiek, a modern emberek „buta” rokonai képesek voltak a legfélelmetesebb állatok elfogására, ami azt jelzi, hogy az emberősök nem voltak annyira buták

Gerrit Dusseldorp holland kutató az emberősök napi taktikáját elemezte, hogy betekintést nyerhessen a Neandervölgyiek összetett viselkedésébe. Elemzése felfedte, hogy a vadászat ismeretekkel teli esemény volt.  

Bár azt már tudják, hogy a Neandervölgyiek vadászok voltak, nem dögevők, pontos vadászati módszereik még mindig rejtélyt jelentenek. Dusseldorp azt vizsgálta meg, mennyire kifinomultak voltak a Neandervölgyiek vadászati módszerei. Elemzése két régészeti helyet ölelt fel, melyek felfedték, hogy a meleg, erdős területeken élt emberősök a magányos vadat részesítették előnyben, ám a hűvösebb, kevésbé erdős területeken a sokkal nehezebben elfogható, csordába verődő állatokat vadászták.

Az emberősöket nem könnyen félemlítette meg a vadállat. A rinocéroszok, a bölények és még a barna medvéhez hasonló ragadozók is szerepeltek étlapjukon. Dusseldorp kifejtette, hogy a modern emberekhez hasonlóan, a Neandervölgyieknél is a környezet és a táplálék elérhetősége határozta meg a zsákmány kiválasztását és az adoptált vadászati módszert. Amennyiben a körülmények lehetővé tették, az emberősök nagy csoportokban éltek, és még a legvonzóbb, legnehezebben levadászható zsákmány is étlapjukon szerepelt.  

Bár a csordába verődött állatokat nehéz meglepni és elszigetelni, nagyon sok ilyen vadállat élt a nyílt sztyeppéken. Ez a hatalmas táplálékmennyiség nagy Neandervölgyi csoportokat vonzott. Az, hogy az emberősök képesek voltak levadászni az ilyen tünékeny vadat, azt mutatja,  jó koordinációs képességeik voltak, és jól kommunikáltak egymással. Minden zsákmány speciális, költséghatékony forgatókönyvvel rendelkezik. Például, a legnehezebben elfogható vadállat több kalóriát, és hasznosabb, vaskosabb bundát kínál. Dusseldorp ezeket az adatokat használta, hogy megvizsgálja a Neandervölgyiek preferenciáit.

Emellett ugyanezen módszerrel elemezte a hiénák áldozatait. A hiénák a Neandervölgyiek fontos versenytársai voltak, mivel hasonló ízlésük volt. A kutató kimutatta, hogy a Neandervölgyiek intelligenciájuknak köszönhetően még a hiénákat is lepipálták a legerősebb vadak elfogásában. Mindent összevetve, az emberősök ügyes és rendkívül intelligens vadászok voltak, így azon elmélet, mely szerint a Neandervölgyiek buta izomemberek voltak, a kutató szerint elfelejthető.

Forrás: Hiradó