Alig vetették el a kukoricát a gazdák, a vaddisznók máris kitúrták a szemet. A vadkár több millió forintra tehető.

A vadak kárt okoznak, így van ez, mióta világ a világ. A vaddisznók tavasszal a frissen vetett földből túrják ki előszeretettel az elvetett vetőmagot, később a kihajtott növény tetejét a szarvasok csipkedik le. A vaddisznók főleg a kukoricát szeretik, annak is bizonyos fajtáit. A kondákba tömörült állatok egyik éjjel itt, a következőn másutt jelennek meg. A megyében több helyen teljes egészében kitúrták, megették a magot. - Tolna megyében a peremterületeken és Simontornyától délre, a Medináig húzódó részen okoztak nagyobb kárt a vaddisznók. Több helyen újra kellett vetni a táblákat. A vadásztársaságok mindent elkövetnek. A vadászatra jogosultakat beosztották, éjszakánként őrzik a vetéseket - mondta Kosaras Zoltán megyei vadászati-halászati osztályvezető. Megnőtt az vaddisznóállomány, a szabad területen elejtett disznók száma 2008-ban meghaladta a 6 ezret, míg egy évtizeddel korábban ez a szám 2 ezer körül volt. A kondákban sok a malac, a kocák táplálékigénye szoptatás alatt akár négyszeresére is nőhet a szokásosnak. Keresik a fehérjedús magokat. A vadászok folyamatosan lövik a vaddisznókat, ennek ellenére helyenként jelentősek a károk. - Tolna megyében a lakosság háromnegyede érintett a mezőgazdasági termelésben. A szántóterület aránya - 62,7 százalék -nagyobb, mint az országos 50,6 százalék. Az elmúlt évben vadászterületeinken a mezőgazdálkodásban 87 millió 261 ezer forint, míg az erdőgazdálkodásban 6 millió 787 ezer forint vadkár keletkezett. Érthető, hogy ez konfliktusforrás a vadgazdálkodást folytatók és a mezőgazdasági termelők között, magyarázza Király István, a megyei vadászkamara titkára. Hozzátette, védekezni a vadkár ellen nemcsak lehet, de kell is, a földtulajdonosnak és a vadászoknak egyaránt. Ha a gazda vadkárt észlel, akkor azonnal értesíteni kell a vadásztársaságot, nem pedig megvárni míg halmozódik a probléma. Ha ugyanis a baj megtörténik, gyakran támad vita, kit milyen mértékben terhel felelősség. Ilyenkor több tényezőt kell vizsgálni. Az egyik, hogy a gazdálkodó szándékosan vetett-e veszélyes területre olyan növényt, amelyen nagy vadkár keletkezhet, a másik az együttműködés hiánya. Bármely fél részéről fontosak a számlák, az értesítő levelek, a vadőr szolgálati naplója, valamint a vadászok beírókönyve - sorolja Király István.

A törvény közös feladatokat jelöl ki a feleknek

Egy 1996-os törvény és annak módosításai foglalkoznak a mezőgazdasági vadkár kérdéskörével. A jogszabály mindkét fél számára leírja, mik a teendők a védekezés, illetve a megelőzés érdekében. A vadászatra jogosultak kötelezettségei közé tartozik a vad riasztása, a földek őrzése, a vadkár-elhárító berendezések - magasles, villanypásztor - kihelyezése, a gazdálkodó értesítése a felfedezett vadkárról, közös védekezés kidolgozása, vadkár-elhárító vadászatok szervezése. Ugyanakkor a termőföld használójának is hatékonyan részt kell vennie a vadkár csökkentésében, azzal, hogy az említett feladatokban osztozik. 

Mezőgazdasági vadkárt a következő időszakokban lehet bejelenteni

- tavaszi gabona: április 1-augusztus 1.

- kukorica: április 15-november 30.

- burgonya: április 15-október 15.

- napraforgó, szója: április 15-szeptember 30.

- borsó: március 1-augusztus 30.

- őszi gabona: október 1-augusztus 15.

- szőlő, gyümölcsös: egész évben

Forrás: Tolnai Népújság