Erdészetek it beszerzése. Feltehetően a piaci ár két-háromszorosáért vásárol ügyviteli szoftvereket és megoldásokat 19 állami erdészeti cég. Állami pénzből megvalósuló beruházásoknál már nem lepődik meg senki a csúszásokon, illetve azon, hogy a kiszámlázott összegek rendre meghaladják a piaci szakértők által elfogadhatónak tartottat. Na de ennyire? A Figyelő birtokába jutott dokumentumok tanúsága szerint ugyanis 1,5 milliárd forintot fizet ki a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. 19 állami erdészeti társaság átfogó informatikai fejlesztéséért, azaz szoftverekért, azok bevezetéséért, beüzemeléséért, a kapcsolódó oktatásért és a terméktámogatásért. Ezt az összeget több szakértő is a piaci ár mintegy háromszorosára becsüli.
SIKERESEN LOBBIZTAK. A szóban forgó közbeszerzési eljárás története 2008 januárjában kezdődött. Akkor az MNV Zrt. a 19 hozzá tartozó erdészeti társaság összevonását tűzte ki célul, hogy azok működése átláthatóbb és hatékonyabb legyen. A holding döntéshozó szerve, a Nemzeti Vagyontanács azonban – értesülésünk szerint a kormánykoalíció március eleji szakadása miatt – levette a napirendről a kérdést. Valószínűleg az erdészeti cégek is ezért lobbiztak, hiszen a politika által delegált igazgatósági és felügyelőbizottsági tagoknak aligha érdeke a cégek központosítása. Egyébként prosperáló vállalkozásokról van szó: 2007-es költségvetési befizetéseik 4–5 milliárd forintot, a tavalyiak pedig 9–10 milliárdot tettek ki.
Spekulációs veszteségek
Négy állami erdőgazdaságnál devizaügyletek miatt folyik vizsgálat, ám ezt a MNV Zrt. nem tudta határidőre lezárni. A kérdés az, hogy az érintettek a belső előírásokat megsértve kötöttek-e olyan határidős ügyleteket, amelyek a forint erősödésénél minimális nyereséget hoztak volna, miközben a forint gyengülésénél szinte korlátlan veszteséget okozhattak (A kapzsiság csapdájában – Figyelő, 2009/18. szám). Száraz Gábor, az MNV Zrt. kommunikációs vezetője szerint egyes társaságoktól első körben nem kaptak meg minden anyagot a vizsgálathoz. Hogy pontosan mit nem, azt nem árulta el.
Feiszt Ottó, a Zalaerdő Zrt. vezérigazgatója arról számolt be lapunknak, hogy tőlük a devizaügyletekre vonatkozó banki szerződéseket, az ügyletek dokumentálását szolgáló könyvviteli adatokat, főkönyvi kivonatokat kérték be, s ezeket oda is adták. Hozzátette, hogy a Zalaerdő 2008-ban és 2009-ben kötött határidős devizaügyleteket, de ezeket nyereséggel zárta, s elsősorban a devizabevételek árfolyamát fedezte előre. A Zalaerdő, amelynél úgy tűnik nem volt mulasztás, nem alkalmazott olyan konstrukciókat, amelyek másoknak veszteségeket okoztak. A többi, együttesen milliárdos nagyságrendű veszteséget elszenvedő erdőtársaságot viszont várhatóan arra utasítja a tulajdonos MNV, hogy a ráfizetés mérséklése érdekében próbáljanak megegyezni a bankokkal. A Bakonyerdőnél, ahol már le is zárult a vizsgálat, Horváth László vezérigazgatónak felmondtak.
A társaságok gyors összevonása helyett így a kulcsfontosságú pénzügyi-számviteli, kontrolling, ügyviteli és az üzemmenethez szükséges informatikai rendszerek egységesítése került terítékre. Az indoklás szerint így egységes számlarend és számviteli politika alakult volna ki, növelve az átláthatóságot és csökkentve a visszaélések lehetőségét. Csakhogy a beszerzés és a bevezetés körülményei tisztázatlanok. Nem csak az ár érdemel figyelmet. Úgy tudjuk, a szerződés megkötését követően derült ki: további számítógépek beszerzése is szükséges, ennek költségét az említett 1,5 milliárd forint nem tartalmazza. Az MNV Zrt. kifizette ugyan a beszerzést, de a szükséges hardverfejlesztések további több százmillió forintját az erdészeti cégeknek kell majd állnia.
Lapunknak három, név nélkül nyilatkozó szakértő egybehangzóan azt mondta, hogy véleménye szerint a mintegy 60 milliárdos összbevételű, együtt közel 3 ezer főt foglalkoztató cégeknél egy ilyen informatikai projekt nagyságrendileg 600 millió forintba kerülhet. Azért csak ennyibe, mert a pályázaton nyertes fővállalkozó, a Sagem Magyarország Kft. alvállalkozói, a Megatrend Zrt. és a DigiTerra Kft. már több erdészetnél sikeresen kiépítettek és üzemeltetnek az elvárthoz nagyon hasonló szisztémákat. Így négy-öt társaságnál csak frissíteni, illetve kiegészíteni kell a meglévő alkalmazásokat. A kiírt közbeszerzési eljárást egyébiránt meg is támadta az egyik érdeklődő, a nyíregyházi Karádi Rendszerház Kft., ám a Közbeszerzési Döntőbizottság elutasította a kérelmét. A Karádi Kft. végül nem is indult a pályázaton, amit a rövid vállalási határidőkkel indokolt. Az ügyet végül bíróság elé vitte.
Ez utóbbi cégnek igaza lehetett, mert az ár mellett – úgy tűnik – a bevezetési határidővel is problémák adódhatnak. Az erdészeti cégek 2008. december 17-én, karácsony előtt pár nappal írták alá a kivitelezőkkel a szerződéseket. Az ilyen ügyviteli átállásra ideális január elsejei bevezetés így eleve lehetetlenné vált. A szerződésben ezért végül 2009. július elsejei indulásban állapodtak meg a felek. Csakhogy értesüléseink szerint kérdéses, hogy annál a 14 társaságnál, ahol nem működött korábban hasonló rendszer, időben el tudnak-e indulni.
CSÚSZÁSBAN. A megrendelő MNV Zrt. kérdésünkre részletes indoklást fűzött a közbeszerzés körülményeihez. Eszerint a két hete elfogadott új erdőtörvény miatt valóban csúszhat a projekt 2009-re tervezett menetrendje, de csak azoknál a cégeknél, ahol nem volt korábban hasonló rendszer. A nettó 1,5 milliárd forintos projekt végső befejezési határideje 2011. május vége, s az összeget az MNV Zrt. tőkeemelés formájában biztosítja.
Egyébként az összes állami cégnél teljesen új Egységes Vagyon-nyilvántartási és Vagyonkezelési Rendszert kívánnak bevezetni, úgy is mondhatjuk, hogy átalakítják az MNV Zrt. kontrollingját. Ez sokkal részletesebben és valós időben lesz képes a pénzügyi folyamatok ellenőrzésére, és az állami cégek gazdasági teljesítménye összehasonlíthatóbbá, számon kérhetőbbé válik.
