Az Erdészeti Lapok hagyományos újságíró túrája idén Somogyországba, közelebbről Kaszóra vezetett. Másnap pedig a Mocz-birodalmat hódítottuk meg.
2009. május 19-én délelőtt fordultunk be a Mocz és Társa Magánerdészet Kft. gazdaságához vezető útra. Az út mellett a stációkat bemutató tanösvény-táblák láthatóak, amelyek talán országos viszonylatban is egyedülállóak.
Mocz András és társai – Moczné Szabó Erika, László Diána, a társaság ügyvezető igazgatója és László Péter erdőművelési ágazatvezető – az út mentén található Vackor pihenőháznál várták csapatunkat. Ez a takaros, többfunkciós létesítmény különböző alkalmakra ingyenesen a somogyszobiak rendelkezésére áll. Cserébe rendet és tisztaságot kérnek. Mindez szinte mesébe illő. A szállásszekcióért kérnek csupán díjat.
Mocz András erdőmérnök és magánerdő tulajdonos azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy nő a magyar erdők területe.
Ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni. Elmondta azt is, hogy az erdőket is szakszerűen gondozni kell, nem elég, hogy maguktól is nőnek a fák.
Megemlítette, hogy az erdész úrnak vidéken még ma is megvan a tekintélye.
Utalt a magánerdő gazdálkodók egyik érdekvédelmi szervezetére, a MEGOSZ-ra, amelynek küldetése van a magánszektor szervezésében és érdekvédelmében. Kiemelte, hogy fontos szerepet töltöttek be az erdőtörvény megalkotásában is.
Hangsúlyozta, hogy a magánerdészetek is rendelkeznek azokkal a jellemzőkkel, amelyekkel az állami szektor. Az erdőnek egyébként közömbös, hogy milyen szervezet a gazdája. A szakmai követelmények mindkét szektorban azonosak, bár az érdekeltség eltérő.
Mocz András kiemelte, hogy országosan mintegy 150 szakirányító központ működik. Ez a hálózat biztosítja az erdőtulajdonosok számára a szakmai segítséget.
Megemlítette a Natura 2000 hálózat őket is érintő anomáliáját, mert a 100 hektárt kitevő egyik területük, egy vizes élőhely, tulajdoni lapján véletlenül vették észre a besorolásról szóló bejegyzést. Jelen esetben nincs külön kezelési terv, a gazdálkodót ott nem befolyásolja ez a védettség, és egyelőre nincs elmaradó jövedelem.
Cédrus a homokon
A Vackor házzal átellenben egy játszótér található, amely a tanösvény kiegészítő létesítménye. Ezen túl, a táj legmagasabban fekvő részén terül el az a kilenc éves cédrusültetvény, amelyet francia tapasztalatok alapján telepítettek. A 0,8 hektáros terület már alkalmas arra, hogy állományként kezeljék. A szakember bizakodik, hogy mind a magassági, mind a vastagsági méretek elérik a várt értékeket. Tóth János Franciaországban letelepedett kolléga ajánlása nyomán fogott a telepítésbe. Az állomány mikroklímája különleges, roboráló hatású, csíramentes.
A cédrus sajátos élőhelyet képez, az egyedek gyökerei összenőnek a kivágott fa tuskóját pedig behegedi.
A cédrus az ókori építkezések és a hajóépítők kedvelt faanyaga volt. Ki is pusztították a Földközi tenger medencéjéből. Ők egyelőre díszítőgallyként hasznosítják, bár elég nehezen kezelhető, szúrós.
László Péter elmondta, hogy a 20 hektáros vadasparkban a hazai nagyvadfajok mindegyike – őz, muflon, gím, dám, vaddisznó – megtalálható, és a felújításokat villanypásztor segíti megvédeni a vad károsításától.
A gazdálkodás
Mocz András leszögezte, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági környezetben a túlélés a fontos, ennek pedig az erdőtelepítés folyamatosságának a megőrzése a feltétele. Remélik, hogy a korábbi erdőtelepítési nagyságrendeket újra elérhetik. Az idei országos adat, a 2000 hektár meglehetősen lehangoló. A telepítési egységár 27 százalékkal esett vissza, s ez a tulajdonosokat megfontolásra készteti.
Véleménye szerint az árak emelését az EU elfogadja. Az árak várható emelését megerősítette dr. Nagy Dániel, az FVM főosztályvezetője is a MEGOSZ közgyűlésén.
A túlélést a meglévő fakészlet biztosítja, de a csemetekészletek csak a telepítési megbízások alapján értékesíthetők. Nem termelnek készletre, csak az elviselhető áron értékesíthető mennyiséget vágják ki. Nincs növekedés, beruházás, leállították az épület, gép- és infrastrukturális beruházásokat – fejtette ki Mocz András.
Álláspontja szerint a magánerdő-gazdálkodást külön költségvetési sorban, kiemelten kellene kezelni.
A gazdaság részt vesz az autópálya területét kiváltó csereerdősítésben is. Tevékenységük kiterjed Somogy megyén kívül néhány százalék erejéig Zala és Vas megyére is. Az 1996-ban alakult társaság központja Somogyszobon található. Gazdálkodóként mintegy 1140 hektárt kezelnek, integrátorként pedig 5800 hektárt.
László Diána arról tájékoztatott, hogy a távlati terveikben a turisztika, a közjóléti tevékenység is szerepet kap, ezzel egyelőre a bevezető időszakban tartanak. A legújabb beruházásuk a Balaton északi partján ebből a célból megvásárolt ingatlan.
Mint minden erdőgazdálkodónál, náluk is komoly gondot okoz az erdők tisztántartása, amely évente egy milliót meghaladó kiadást jelent.
A gazdálkodásukról elmondta, hogy tevékenységük 80-90 százalékát a fakitermelés és az erdőtelepítés teszi ki, a főfafaj a kocsányostölgy, valamint az éger, akác, cser, gyertyán, nyír, nyarak és az erdei fenyő. A választékot tekintve a 60 százalékát a jó minőségű tölgy rönk adja.
Az újságírók végigmentek a tanösvény első szakaszán, majd a következő program a 11 hektáros csemetekert megtekintése volt, ahol szorgalmas asszonycsapat dolgozott. Az öntözhető területről látják el a saját telepítések igényeit és a kezelésükbe adott területekét is. Évente mintegy 3 millió csemetét állítanak elő: kocsányos és kocsánytalan tölgy, cser és vöröstölgy, valamint kőris, juhar, éger, nyír szaporítóanyagot.
Forrás: ForestPress
