Valós veszélyt jelez a tábla, bárhol jöhet erdei állat. Néhány földtulajdonos hangágyúval zavarja el a földjéről a vadat. Panaszkodnak a vadászok: a durrogtatás az utakra kergeti az állatokat, akik az ijedtségtől nem kímélnek senkit és semmit. Várgesztes környékén például feldöntöttek egy bicikliző családot, nekimentek egy kamionnak. Kesztler Miklóstól, a Vértessomló-Várgesztes Vadászati Egyesület vadászmesterétől megtudtuk: a legutóbbi vadászati idényben harminc hasonló esetük volt, az idén március óta már hét. Úgy véli, hogy ez a fajta vadkárelhárítás csak akkor lenne elfogadható, ha ez a nagy hang megállna a használó földje szélén, és nem zavarná a 3000-4000 hektáros vadászati, terület állományát és a vadgazdálkodást.
Dr. Jakabházy Miklós megyei fővadász úgy fogalmaz: a termelő a legminimálisabb, vad által okozott kárt is sokallja. A védekezés mindkét fél kötelessége. Mégis: az esetek döntő többségében nem az útra menekül a vad, ha meghallja az ágyút.
Dr. Martin Mihály, a Magyar Autóklub regionális jogsegély szolgálatának megbízottja szerint az országban az autópályát leszámítva bármelyik úton lehet számítani vadra, függetlenül attól, hogy ki van téve vagy sem a vadjelző tábla.
Egyszerre óvni embert, vadat, földet
A vetésekben nagy kárt tehet a vad, komoly anyagi kárt okozva a földtulajdonosoknak. Egyesek hangágyúval védekeznek. A vadászok mást állítanak: szerintük komoly balesetet okozhat a hangtól megvadult állat.
Egészen Vértessomlóig, sőt Várgesztesig elhallatszik az erdőből a gázágyú hangja, panaszkodnak a lakók. Kesztler Miklós, a területileg illetékes Vértessomló-Várgesztes Vadászati Egyesület vadászmestere is megerősíti: a társaságnak hatalmas eszmei és anyagi kárt okoznak a durrogtatók. Hozzáteszi: a hangot ők is észlelik, még a területükhöz tartozó Mátyás-kútnál is hallani. Ismerik azokat a földtulajdonosokat, akik így „védekeznek" a vadak ellen, s már többször próbáltak velük megegyezni, eredménytelenül.
- A vad körültekintés nélkül megy. Az ágyú hangjától annyira megijednek, hogy nem néznek sem autót, sem embert. Életveszélyes, ha egy kétszázötven kilós állat nekilódul - magyarázza a vadászmester. Példákat is sorol: főúton bicikliző családot döntött fel a váratlanul megjelenő szarvas, a kamion hiába állt meg, az oldalába belerohant egy másik vad, egy másik esetben dobbantónak használta az autó motorháztetejét. Csak a tavalyi vadászati idényben - a szezon márciustól márciusig tart - mintegy harminc vad pusztult el emiatt, s az idén március óta is hét ilyen esetük volt már. - Hiába mondja ki a törvény, hogy a tulajdonosnak joga és kötelessége megvédenie a földjét, de csak a vadásztársasággal egyeztetve. A gázágyús riasztás alkalmatlan a területvédésre, már csak azért is, mert a Natura 2000-es természetvédelmi terület része vagyunk - teszi hozzá.
Nem tudják megvédeni a földjeiket az oroszlányi tulajdonosok - tudjuk meg egyiküktől, Likerecz Róberttől, aki viszont azt sérelmezi, hogy egy 3,5 milliós vadkárt nem fizettek ki neki. Százhúsz hektáros földje van, amelyet már most kitúrt a disznó. Vadászként ő is tudja, hogy a vad 15-20 kilométert megtesz az élelemért, az ő földjeik pedig az erdőszélen vannak.
Felhívták a figyelmünket, hogy a törvény előírja a védekezést. A hangágyúban nem találok semmi kivetnivalót, elfogadott védekezési mód, például a kormoránok és a seregélyek ellen is használják. Tudomásom szerint Somogy megyében is hatalmas kárt okoz a vad, és ott is így védekeznek. Azt, hogy hangos lenne, még senki nem jelezte. Elég drága, 100 ezer forint, egy töltény bele ezer forint - mondja, bár bevallja: volt rá példa, hogy a kukoricából úgy kellett elugraniuk a hangtól megvadult disznó elől. Úgy gondolja: a másik lehetséges megoldás a körberkerítés lenne, ez viszont nagyon sokba kerül.
Kanyó Antal súri gazda egyelőre szagosítókkal védi a földjét, bár úgy tudja, a környékükön van, aki hangágyúval védekezik a vad ellen. Úgy gondolja: az őszi betakarításnál ő is beveti a hangot kiadó szerkezetet. Már most tudja, hogy a kukoricában lesz valamennyi vadkár, de ezzel számolnia kell a gazdának. Egy bizonyos pénzösszegig még eltűri a kárt, de húsz-harmincezer forint felett már igényel a helyi vadászoktól kártérítést. Például a tavalyi évben, amelyet meg is kapott.
Léber Gabriella, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: az elmúlt években ritka volt az olyan súlyos sérüléssel járó közlekedési baleset, melynek vadállat volt az egyik részese. Az ilyen „találkozások" többnyire anyagi kárral jártak.
Jóváhagyott vadászati terv alapján dolgoznak
DR. JAKABHÁZY MIKLÓS megyei fővadász úgy fogalmaz: a vad természeti érték, a vadászoknak kötelességük megvédeni. Úgy látja: a károk egy részét a földtulajdonosnak el kell tűrnie. A hatóság által jóváhagyott vadászati terv alapján dolgoznak ők; a vadállomány nem szaporodhat túl, ugyanakkor csak annyit csökkenhet, amennyit a terv előír. Hozzáteszi: a vadveszélyt jelző táblát bármelyik útra kitehetik, az autósok sokszor mégsem veszik figyelembe. Főleg télen gond: a sóval leszórt út és a helytelen szállítás miatt szétszórt termés az út mellé vonzza a vadat, ez balesetek forrása lehet.
DR. MARTIN MIHÁLY, a Magyar Autóklub regionális jogsegélyszolgálatának megbízottja sorolja a vad-elütéses balesetek esetén az autós tennivalóit: elsőként a vadászatra jogosultat kell értesíteni, hiszen a kártérítési felelősség vele kapcsolatban vetődhet fel, célszerű a rendőrséget is értesíteni. Érdemes rögzíteni a tényeket, akár fotófelvételt készíteni, amellyel bizonyítható, hogy vadütközés történt. Akkor felelős a vadászatra jogosult, ha vagy felróható a magatartása, vagy az ő működési körében fellépő rendellenesség miatt következett be a baleset. A vezető a vétkes, ha például gyorshajtás miatt gázolja el a vadat.
Forrás: 24 óra
