Javában benne vagyunk a veszettség elleni oltás főszezonjában.

- Az idei évtől megszűnt Egerben az úgynevezett összevezetéses eboltás. Mi indokolta ezt a változtatást?
- Az összevezetéses eboltás ellen korábban is több kifogás felmerült. Szakmai szempontok és állatvédelmi, közegészségügyi és közbiztonsági elvek alapján aggályos ez a megoldás, nem beszélve arról, hogy mind a gazdik, mind a kutyák számára megterhelő a tömegben várakozni, ugyanakkor a jószágok fegyelmezése, féken tartása sem egyszerű.
- A módszer változása ugyanakkor nem jelenti azt, hogy maga az oltás már nem lenne kötelező.
- A gazdiknak ezután is kötelességük beoltatni veszettség ellen a kutyájukat az általuk választott magán-állatorvossal. Ugyanennél az állatorvosnál jelenteni kell azt is, ha az állat elkóborolt, elveszett, elpusztult. A veszettség oltásról az állatorvosok szigorú nyilvántartást vezetnek, amely az állategészségügyi hatósághoz kerül. Aki elmulasztja kutyáját veszettség ellen beoltatni, azt az állategészségügyi hatóság megbírságolhatja. Ha veszettség ellen be nem oltott kutya embert mar, akkor azt két hétre megfigyelésre karanténba kell zárni, majd a megfigyelési idő letelte után azt be kell oltani és kötelezően microchippel meg kell jelölni, a tulajdonos költségére.
Jelenleg mi a veszettség elleni oltások menetrendje?
- Ez évtől a veszettség elleni összevezetéses eboltások szervezésében már nem az önkormányzatok jegyzői, hanem a magán-állatorvosok az Állatorvosi Kamara ajánlásával, az Állategészségügyi Hatóság engedélye alapján vesznek részt. Veszettség elleni oltásra minden magán-állatorvos jogosult. Ahol nincs összevezetéses eboltás, ott a területen lévő állategészségügyi intézményekben, rendelőkben van lehetőség nem csak a veszettség oltási szezonban, hanem egész évben a veszettség elleni védőoltás beadatására, a féregtelenítő tabletta beszerzésére. A rendelőkben zajló procedúra kényelmesebb, állatbarátibb körülmények között megy végbe, nem kell sorban állással, várakozással tölteni az időt. Az összevezetéses oltás megyénkben egyelőre Egerben és Gyöngyösön szűnt meg, azokon a településeken, ahol nem tudják ezt kiváltani, továbbra is megmarad.
Milyen tünetek megjelenéséből következtethetünk arra, hogy kedvencünk megfertőződött a veszettség vírusával és megbetegedett?
- A tünetek nem mindig jelentkeznek jellegzetes formában. A veszett rókák és kutyák például általában jámboran viselkednek, nem vesznek tudomást környezetükről, s céltalanul bolyonganak. A rókák akár 25-50 kilométerre is elvándorolhatnak, s bemerészkednek a lakott területekre. Hiába tűnnek azonban szelídnek, bármilyen váratlan ingerre (hang, fény, érintés) agresszívvé válhatnak, s haraphatnak. A lakásban tartott jól trenírozott kutyáknál a tünetek nem feltűnőek, néha csak bágyadtság, érdektelenség, bambultság látszik. A veszett kutyára jellemző, hogy emészthetetlen dolgokat (kő, föld, fadarab) kezd el enni, emberre támad. Később a nyelő- és gégeizmok bénulása miatt ugatása rekedtté válik, nyálzik, a víz kifolyik a szájából. A macskáknál dühöngő formát ölt a veszettség, s támadáskor az ember arcát veszik célba. A madarak és az emberek kevéssé fogékonyak a betegségre. Emberek esetében a lappangási időszak nagyon szélsőséges lehet: öt naptól akár két évig is terjedhet. Az embereknél megfigyelt megbetegedési arány 20 százalék. Érdekesség, hogy a denevérek 80 százaléka túlélheti a veszettséget.
- Mivel jár a veszettség?
- Maga a vírus harapáskor a nyállal kerül be a szervezetbe. A Lyssa-vírus heveny agy- és gerincvelő-gyulladást okoz a melegvérű állatoknál, amely csaknem mindig halálos kimenetelű. Embereknél a vírus nem csak harapáskor, de szerv-transzplantációval is bekerülhet a testbe. Előfordult olyan eset is, amikor egy fiatalon elhunyt nő szaruhártyáját ültették át több befogadóba és azok veszettségben megbetegedve életüket vesztették. A harapás helyén égő, szúró fájdalom jelentkezik, izomrángás, nyelési zavarok fordulnak elő. Gyakran mondják azt, hogy a veszettség egyik jele az, hogy az állat nem kívánja a vizet. Bár külső szemlélő számára valóban így tűnhet, valójában arról van szó, hogy a beteg egyszerűen nem képes lenyelni a vizet. Végül bénulnak a légző izmok és beáll a fulladásos halál. Általában az első tünetek észlelésétől néhány napon belül megtörténik az állat elhullása. Megfigyelték, hogy minél közelebb helyezkedik el a testen a harapás a fejhez, annál gyorsabban pusztul el a beteg állat.
- Hogyan lehet elkerülni a veszettséget?
- A veszettség egy olyan betegség, amelyről már az ókorból is vannak feljegyzéseink. Az első veszettség elleni oltóanyagot Pasteur kísérletezte ki. A veszettség elleni vakcinák sokáig maguk is veszélyesek voltak, például bénulást okozhattak. A mai készítmények azonban már biztonságosan alkalmazhatóak. Maga a betegség nem gyógyítható, így a hangsúlyt a megelőzésre, védekezésre kell helyezni. Az emberek közül azok vannak a leginkább kitéve a veszettség betegségének, akik állatokkal dolgoznak. Így az állatorvosok, hentesek, a vadászok és a barlangászok is. Utóbbiak esetében a vérszívó denevérek jelentik a fertőzés forrását, mert a denevérbarlang porával belégzés útján is bekerülhet a vírus az ember szervezetébe.
- Állatok esetében milyen oltási kötelezettségek vannak?
- A jelenlegi magyar szabályozás szerint minden három hónapos kort betöltött kutyát be kell oltatni. Macskák esetében ez nem kötelező, de mivel az ő mozgásuk sokkal ellenőrizhetetlenebb, mint a kutyáké, erősen ajánlott élni a lehetőséggel. A kutyák és a macskák oltása nagyban csökkentette az úgynevezett urbánus, települési veszettséget. Az erdei – főként rókák által terjesztett – veszettség gyakoriságát azután sikerült csökkenteni, hogy csalétekbe rejtve szájon át az ő szervezetükbe is bejutatták az oltóanyagot. Emberek esetén – ha fennáll a gyanú, hogy veszett állat harapta, marta meg őket – a védőoltás segít meggátolni a betegség kialakulását.
- Jövő évtől változik az oltások nyilvántartására használt dokumentáció is.
- Az Állatorvosi Kamara 2010. január elsejétől sorszámozott oltási könyvet ad majd az állattartóknak. Az oltási kiskönyv eddig ingyenes volt, az új változatért azonban fizetni kell majd. A száz százalékosan kitöltött könyv az állatok számára személyazonosító okmányként is funkcionál majd. Az állatútlevéllel rendelkező ebek, macskák esetében nem kötelező a kiváltása. A kölyköket már most ezzel az újfajta kiskönyvvel látjuk el, de akinek már idősebb kutyája van, de szeretné már idén megejteni a cserét, az kérheti állatorvosánál.